Az MNB az átlátható és az ügyfélérdeket előtérbe helyező biztosítói kárrendezés támogatására vezetői körlevelet küldött az érintett biztosítóknak arról, hogy a piaci szereplők hogyan járjanak el a nem-élet biztosítási – leggyakrabban KGFB-balesetek utáni – személyi sérüléses károsultak esetében az őket illető biztosítási járadékok egy összegű megváltásakor.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői körlevélben adott útmutatást a biztosítóknak, hogy a nem-életbiztosításoknál felmerülő – leggyakrabban a kötelező gépjármű-biztosítási balesetekhez (KGFB) kötődő – személyi sérüléses károknál miképp járjanak el a kárrendezésnél, ha például a sérültté, rokkanttá váló károsultaknak (vagy az elhunyt károsultak hátramaradt özvegyeinek, árváinak) nem járadékszolgáltatást kínálnának, hanem annak egy összegű megváltását kezdeményezik.
A biztosítási törvény idén június 26-án hatályba lépett módosítása az eddiginél részletesebben szabályozza a nem-életbiztosítási termékek kárrendezését. A törvény szerint a biztosítónak tájékoztatnia kell a járadékmegváltást kérő károsultat a megváltási tőkeösszeg jelenértékéről, amelynél kisebb összegért nem válthatja meg a járadékot.
Az MNB vezetői körlevelének értelmezése szerint e jelenérték a járadék tőkeösszegével azonos. A jegybank ez alapján elvárja, hogy a folyamatos - sokszor hosszú távra szóló - járadékszolgáltatás helyett megajánlott - tőkésítési összeg megfelelően tükrözze a járadék értékét. A tőkésítéskor alkalmazott diszkontfaktornak igazodni kell egy kockázatmentes befektetés várható hozamához. Követendő gyakorlat, hogy a tőkésítési összeg kiszámításakor a diszkontfaktorok meghatározásához használt hozamgörbe ne haladja meg (a járadékszolgáltatás pénznemére vonatkozó) az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) által legutoljára közzétett kockázatmentes hozamgörbét.
Az (olykor élethosszig tartó) járadék kiszámításához a biztosítóknak halandósági adatokat, a nők és férfiak közti egyenlő bánásmódra, illetve az esélyegyenlőségre vonatkozó uniós szabályozásokat is figyelembe kell venniük.
Az MNB szorgalmazza, hogy az ügyfelek döntésük előtt gondosan mérlegeljék az egyösszegű járadékmegváltás előnyeit és hátrányait. Ehhez a biztosítónak minden szükséges információt meg kell adnia. Fel kell hívnia az érintett ügyfelek figyelmét arra, hogy ha az egyösszegű megváltást választják, annak összege után a továbbiakban nem teljesít részükre kifizetést. A jegybank azt is elvárja, hogy a biztosítók is körültekintően járjanak el az egyösszegű megváltás kezdeményezésekor, s a rendelkezésre álló információk alapján mérlegeljék, hogy a megváltás nem veszélyezteti-e a járadékos további életvitelét.
A piaci szereplőkkel való konzultáció nyomán kiadott vezetői körlevél a jegybanknak az utóbbi időszakban a KGFB-piac szabályozása kapcsán tett szabályozó intézkedéseinek újabb eleme (az MNB 2020 szeptemberi díjkalkulációs vezetői körlevele, illetve ez évtől indult KGFB indexe után). A jegybanki lépések célja a KGFB-piac pénzügyi stabilitásának szavatolása mellett az ügyfélérdekek figyelembevétele is. (MNB)
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.