Mire szolgál az útlemondás biztosítás? Mire nyújt kártérítést? Ha bekövetkezik a baj – mit kell bemutatni a biztosítónak? A kérdésekre a CLB tájékoztatójában kapjuk meg a válaszokat.
Ahogy a neve mutatja, a meghiúsult utazásokra nyújt kártérítést, nem mindegy viszont, hogy milyen okból kellett lemondani az utazást. A sztornó biztosítás alapvetően a biztosított személyek utazásképtelensége esetén térít, ha velük vagy közvetlen hozzátartozójukkal történik baleset, súlyos betegség vagy haláleset, illetve olyan váratlan esemény, mint például ha betörtek az otthonukba vagy elveszítették a munkájukat. A sztornó biztosítás fedezetet nyújt, ha ilyen okokból a biztosított nem tud elutazni, vagy idő előtt meg kell szakítania az utazását.
A váratlan megbetegedésbe beletartozik az is, ha az utazás előtt elvégeztetett PCR teszt pozitív lett, és emiatt nem tudott elutazni a biztosított, vagyis ilyen esetben is térít a biztosítás.
Értelemszerűen például akkor, ha nem a fentiekhez hasonló súlyos körülmény áll be, vagyis ami miatt az utazónak nem kell feltétlenül lemondania az utazást: ha éppen rossz az idő az úticélon, vagy meggondolta magát, esetleg mégsem ér rá elutazni. De nem térít a biztosítás akkor sem, ha nem váratlan megbetegedés vagy baleset történt, hanem régóta ismert betegségről vagy előre tervezett, nem sürgős kórházi kezelésről, esetleg csak egy megfázásról van szó.
Emellett vannak egyéb kizárások is, amik főként a koronavírussal kapcsolatban szoktak felmerülni:
Az idei nyáron a légiközlekedésben tapasztalt fennakadásokkal kapcsolatban azt is tudni kell, hogy az útlemondás biztosítás nem fedezi a járattörlést – aki szeretne felkészülni erre az esetre, az az utasbiztosítási csomagok közül választhat olyat, ami tartalmaz ilyen fedezetet.
Mire nyújt kártérítést?
Alapvetően bármilyen előre kifizetett utazási szolgáltatásra és a lemondás miatt felszámított kötbérre: utazási iroda részére előre befizetett összegre, utazási költségre (például repülőjegyre), a lefoglalt szállás befizetett szállásköltségére stb. A lényeg, hogy ezeknek a költségeknek a befizetését az utazó számlával igazolni tudja.
Fontos, hogy a biztosító maximum a biztosítási szerződésben feltüntetett limitig fizet kártérítést, út megszakítása esetén pedig a hátralévő napokra időarányosan térít.
Léteznek önállóan, vagy az utasbiztosítási csomag részeként megköthető sztornó biztosítások, az egyszerűség kedvéért érdemes lehet ez utóbbit választani.
Jó tudni, hogy a biztosítók megszabhatnak türelmi időt a biztosítási fedezetre, például hogy az utazás megkezdése előtti 30 napban vagy az út lefoglalását követő 15. nap után már nem lehet megkötni a biztosítást. Létezhet valamennyi várakozási idő is a fedezet kezdetére vonatkozóan, például hogy az csak a biztosítás megkötése után 48 órával veszi kezdetét.
A sztornó biztosítási szerződés előírhat valamilyen arányú önrészt a kárkifizetésekkel kapcsolatban, ha van ilyen, akkor általában 10-20 százalék szokott lenni. Ez azt jelenti, hogy ha az utazónak le kell mondania az utazást, az önrész mértékével csökkentett kártérítési összeget fizeti a biztosító.
Ha valamilyen (feltételeknek megfelelő ok miatt) valóban le kell mondani az utazást, ezekre a dokumentumokra lesz szükség:
Ezeket érdemes gondosan megőrizni, egy helyen gyűjteni, hogy ha szükség lenne rájuk, könnyen elő lehessen keresni azokat.
A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.
Lezárultak a Paks II. Atomerőmű résfalazási munkálatai. A terület előkészítése folytatódik, jelenleg a talajszilárdítást végzik az építési területen.