Meghirdette a jegybank a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítást

2019. 11. 21., 09:32

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kialakította a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás (mfo) rendszerét, a minősítés elnyerésére 2020 január 10-től pályázhatnak a biztosítók – tájékoztatott Kandrács Csaba, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke.

Az első fogyasztóbarát biztosítási termékek leghamarabb 2020 első negyedévétől lesznek elérhetőek az ügyfelek számára, jövő év tavaszától az MNB összehasonlító weboldalt is indít a termékekről, amely a fogyasztók eligazodását segíti.

Emlékeztetett rá, hogy az MNB már 2016-ban megalkotta az etikus életbiztosítás koncepcióját, 2017-ben bevezette a minősített fogyasztóbarát lakáshitel minősítést, ezek a lépések mind az átlátható temékpaletta kialakítását segítik a banki és a biztosítási piacon.

Kandrács Csaba elmondta: a fogyasztóbarát otthonbiztosítás címet azok a biztosítási termékek nyerhetik el, amelyek egy kötelező biztosítási alapcsomagot tartalmaznak, de ezek mellé az ügyfelek további kiegészítő elemeket választhatnak. Jelentős változás, hogy az ilyen otthonbiztosításokat már negyedévente is fel lehetne mondani, nemcsak az éves szerződési fordulónapon - jelezte az MNB alelnöke. A minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások (mfo-k) bevezetésével a MNB azt is el akarja érni, hogy a lakásbiztosítók közötti, jelenleg gyenge verseny erősödjön; a tizenkét lakásbiztosítással foglalkozó cég között nagy a koncentráció, a négy legnagyobb társaság a 2018-ban kötött lakásbiztosításokból származó díjbevétel 85 százalékát mondhatta magáénak.

A fogyasztóbarát minősítési rendszer iránti már meglévő bizalmat jelzi, hogy a 2017 szeptemberében bevezetett minősített fogyasztóbarát lakáshitelek szerződésszáma idén novemberre közel 60 ezerre nőtt, tízből hat új lakáshitel már ilyen.

Az alelnök jelezte: az mfo termékek megjelenésének elsődleges célja, hogy az ügyfelek a pénzükért magas színvonalú szolgáltatást kapjanak. Ezt a díj és a szolgáltatás egyensúlyával, a biztosítási összeg meghatározása során az értékelvűséggel, a konstrukció érthetőségével (szerződéskötéstől a kárrendezésig), a kárrendezés élethelyzethez igazodó és gyors folyamatával kell elérni. A családbarát, a „zöld” és a digitális szempontok is fontos feltételek a termékek megalkotásánál. A jegybank az mfo-knál a káresemények pontos meghatározását, a mentesüléseket és kizárásokat illetően is egységes feltételrendszerű, széleskörű biztosítási védelmet határozott meg. Az alelnök rámutatott: a piacon megszokotthoz képest az mfo egy bővített alapcsomagot tartalmaz, mely kiterjed valamennyi a háztartást egzisztenciálisan fenyegető kockázatra, miközben más piaci termékekhez képest minimális kizárásokat enged meg.

Nagy Koppány, az MNB igazgatója kifejtette: az mfo-termékeknél az alapcsomagnak tartalmaznia kell a piacon szokásos valamennyi környezeti csapás és külső okra visszavezethető 15 alapkockázatot (például a tűz, vihar, villámcsapás okozta kár esetét) és ezen túl 5 olyan kockázatot, melyek általában csak kiegészítőként érhetők el, de gyakori káresemények, mint például a vízkár (elfolyt víz is), a betöréses lopás, rongálás, vagy az üvegtörés. Az alapcsomag mellé az ügyfelek – igényeik szerint – sztenderdizált, illetve esetlegesen további kiegészítő fedezeteket is választhatnak, ezzel elkerülik, hogy számukra lényegtelen biztosítási elemekre is díjat fizessenek.

Az elhúzódó kárrendezések elkerülése érdekében az mfo biztosítások feltételrendszere megszabja, hogy káresemény esetén az ügyfélbejelentés után a biztosítónak két munkanapon belül fel kell vennie a kapcsolatot az ügyféllel. A kárszemlére ezután legkésőbb öt munkanappal sort kell keríteni. A kárkifizetést a kárszemlét vagy az utolsó szükséges dokumentum beérkezését követő öt munkanapon belül el kell kezdeni – mondta az MNB igazgatója. Nagy Koppány jelezte: az mfo-termékek esetében a kárrendezés során az ügyfél számára tételesen be kell mutatni, hogy a biztosító mi alapján határozta meg a kártérítés összegét. A kárkifizetés elutasítása vagy az alacsonyabb összegű kifizetés esetén a biztosítónak az ügyfél részére írásban tájékoztatást kell adnia. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS