A magyarok döntő többsége még mindig saját zsebből fizeti a magánegészségügyi ellátást, miközben ez közel 60 százalékuk számára jelentős anyagi teher – derül ki az NN Biztosító felméréséből. A kutatás szerint ebben is változást hozhat a pandémia: az utóbbi egy évben egyre többen fedeznék biztosítással a magánellátás költségét. Az újfajta igényekre pedig a biztosítási kínálat is reagál többek között a családra kiterjeszthető megoldásokkal.
A magyar egészségügyben az egyik legjellemzőbb tendencia a magánellátás térnyerése: az NN Biztosító kutatása szerint az aktív korúak közel 58 százaléka igénybe vette már a magánegészségügy szolgáltatásait. Éves szinten az érintettek átlagosan 113 ezer forintot költöttek a magánegészségügyben a kutatás szerint. A költségek tízből hat páciens számára megterhelőek, ezen belül az egyötödüknek nagyon megterhelőek voltak. A páciensek 91 százaléka ennek ellenére is saját maga finanszírozta az ellátást.
A legtöbben, ötből négyen szó szerint saját zsebből, azaz készpénzzel vagy bankkártyával fizettek az ellátásért. Jól jelzi, hogy bőven van még hová fejlődnünk az öngondoskodás terén, hogy mindössze a páciensek 17 százaléka egyenlítette ki a számlát egészségbiztosítás vagy egészségpénztári számla használatával.
Ahhoz, hogy ez az arány magasabb legyen, nem a lehetőség, hanem inkább a biztosítási opciókra vonatkozó tudás hiányzik: nincs még benne a köztudatban, hogy a magánellátás költségei biztosítással is fedezhetőek, akár tervezhető, akár váratlan kiadásról van szó. A biztosítás ebben az esetben egyfajta védőhálóként működik: olyan fedezetet nyújt – legyen szó egy szűrővizsgálatról, egy kisebb ambuláns beavatkozásról vagy egy komoly műtétről –, amely komoly segítséget jelenthet az anyagi terhek viselésében.
„A kutatásunk jó látlelet arra, milyen alacsony egyelőre a biztosítottság itthon egészségügyi téren. Ugyanakkor a pandémia úgy tűnik, ebben is felpörgeti a tudatosságot, hiszen az elmúlt évben minden nyolcadik megkérdezett már fontolóra vette egészségbiztosítás kötését. Emellett látszanak az olyan plusz igények is, mint a biztosítási védelem egész családra való kiterjeszthetősége. Ez az ügyféligény egyértelmű irányt jelent számunkra a biztosítási megoldásaink továbbfejlesztéséhez” – nyilatkozta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
A kutatásban megkérdezettek 12 százaléka már elgondolkozott azon, hogy kötne egészségbiztosítást (vagy kiegészítőként beletenné már meglévő biztosításába ezt az opciót). Közülük 6 százalék új belépő – akinek jelenleg még se egészségpénztári tagsága, se egészségbiztosítása nincs –, 2 százalék olyan, akinek van mindkét típusú öngondoskodási megoldása, 2 százalék csak egészségbiztosítással, 2 százalék pedig csak egészségpénztári tagsággal rendelkezik.
A családra köthető egészségbiztosítás a pozitív választ adók 58 százalékát érdekelné – minden negyediket nagymértékben –, és a kötési hajlandóság egyértelműen magasabb a szülők körében.
A kutatás szerint a magyar 20-65 éves internetezők 24 százalékának van a családjában valakinek egészségbiztosítása, 15 százalékuk maga rendelkezik ilyennel. Számukra, illetve azok körében, akik még csak fontolgatják a biztosításkötést, a legfőbb motiváció a váratlan eseményekre való felkészülés. Egészségpénztári tagsággal a megkérdezettek 23 százaléka rendelkezik – itt az adójóváírás a legfontosabb érv, de a cafeteria, a megtakarítási lehetőség és a sokféle felhasználási irány is vonzó szempont.
(Illusztráció: Pixabay)
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.