Ismét lecsapott a vihar: nehéz hétvégénk volt

2021. 07. 19., 16:30

„Növekvő aggodalommal figyeljük a Nyugat-Európában zajló eseményeket, és bízunk benne, hogy hazánk nem szenvedi meg ennyire a szélsőséges időjárási események következményeit.”

  • Már 5500-nál jár a kárbejelentések száma, értékük meghaladta a 1,5 milliárdot.
  • Miközben egész Európa döbbenten figyeli a Németországban és a Benelux államokban emberéleteket követelő özönvízszerű esőzéseket, a magyarok sem maradnak ki az egyre hektikusabbá váló időjárás okozta károkból: a Generali Biztosító adatai szerint július második és harmadik hétvégéjének viharai után eddig közel 5500 bejelentés érkezett, összesen 1,5 milliárd forint értékben.
  • A lakóingatlanokban a viharok (54 százalék) okoztak számottevő károkat, míg a mezőgazdaság számára ezúttal is a jégverés (88 százalék) jelentette a legnagyobb veszteséget.

Nagyon úgy tűnik, hogy a korábbi években kezdődött tendencia idén sem törik meg: az egyre kiszámíthatatlanabb és hevesebb időjárás egyre több és nagyobb kárt okoz hazánkban és Európa-szerte. A Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) már tavaly kiadott közleményében felhívta a figyelmet, hogy míg 2019-ben a biztosítók egész éves kifizetése volt 5 milliárd forint, ezt az összeget 2020-ban már júniusra elérték a viharkárok. A nagy mennyiségű csapadékkal, villámlással és gyakran jégveréssel járó időjárási események ráadásul egyre korábban kezdődnek, és akár már a tél végi, februári időszakban is gondokat okoznak, majd a kárösszegek a nyár folyamán tetőznek.

A Generali adatai szerint a július 9. és 13. közötti viharok leginkább Budapest, Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyét érintették, a kerületek és települések között pedig Tata, illetve Budapest XX. és XXI. kerülete szenvedte meg leginkább a viharokat. Csak az utóbbi két kerültből több mint 1000 bejelentés érkezett. Július 9-e óta folyamatosan érkeznek a bejelentések a vihar, felhőszakadás, jégverés következtében: péntektől péntekig több mint 4000 bejelentés futott be a biztosítóhoz, és a mostani hétvége sem zajlott eseménytelenül.

Ismét lecsapott a vihar: nehéz hétvégénk volt

Özönvízszerű esőzések és heves viharok érkeztek, melyek Nyugat-Európában szinte katasztrófafilmekbe illő jeleneteket hoztak. Mostanra ráadásul az óriási károk mellett többszáz áldozatról és eltűntről is szólnak a beszámolók. A hétvégén hazánkban is ismét szélsőségessé vált az időjárás, a hőséget nagy mennyiségű, helyenként akár az 50 millimétert is meghaladó csapadék váltotta fel, néhol jégeső és 60-80 kilométer per órás széllökések kíséretében.

Mára összesítve a 9-e óta tartó időszakban 5500 bejelentés érkezett, mintegy 1,5 milliárd forintnyi értékben. Budapest mellett már Debrecen is felkerült a dobogóra a károk számát tekintve. „Növekvő aggodalommal figyeljük a Nyugat-Európában zajló eseményeket, és bízunk benne, hogy hazánk nem szenvedi meg ennyire a szélsőséges időjárási események következményeit. A kárbejelentési statisztikákból is egyértelműen látszik, hogy a heves viharok egyre gyakoribbak és kiszámíthatatlanabbak, fenyegetik az értékeinket, otthonainkat, és a mezőgazdaság számára is komoly veszteségeket okoznak” – mondja Szikszai József, a Generali Biztosító kárrendezési igazgatója.

A biztosító vizsgálta az előző években hozzájuk beérkezett, természeti jelenségekhez kapcsolódó bejelentéseket. Az összesítésből kiderült, hogy 2019-ben és 2020-ban 900, illetve 700 millió forint fölé emelkedett a viharkárok utáni kifizetések összege, az esetszámok mindkét évben 10 ezer körül voltak.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 09. 05., 19:05
Nyár végéig a Balatoni Hajózási Zrt. kompjai 1 millió 229 ezer, a személyhajók pedig 791 ezer utast szállítottak, a társaság így tavalyhoz képest már 2 hónappal korábban, augusztus végére elérte a 2 milliós utasszámot.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.
2024. 08. 16., 22:15
epizód: 2024 / 16   |   hossz: 22:09
Az Edinburgh-i Egyetem magyar docense nem csak azt mesélte el, hogyan vezetett az útja egy hazai egyetemről a tengerentúli Caltech-re, majd Skóciába, hanem azt is, hogy jelenlegi kutatási területe ígéretes jövőképet fest a szív- és érrendszeri betegek hatékonyabb gyógyítása számára. A kémiai és biomérnök tudós egy pakisztáni kollégájával együtt fejlesztett 3D nyomtatással készülő véreret, aminek még az alapanyagát is ők állítják elő, olcsó nyersanyagokból. A forradalmi megoldás véglegesítéséhez nemzetközi együttműködésre is nyitott tudósok szerint a találmányuk egy napon humán betegekbe is beültethető lesz, jelentősen csökkentve a fertőzések veszélyét és gyorsítva a felépülést.
Hosszútávon döbbenetesen kevés cég éli túl a generációváltást. A lehetséges megoldásokról kritikusan fontos beszélni ezekben az években, amikor nagyon nagy létszámú hazai vállalatvezető éri el a nyugdíjkorhatárt, és nem biztos, hogy van koncepciója a gyeplő átadására. Laczkó Péter, a Lawrence & Bennet tulajdonos-vezérigazgatója bemutatja, milyen alapvető stratégiákat kell alkalmazni, hogy megmeneküljenek az évtizedek alatt felépített családi vállalkozások és az élethosszig végzett munkával összeszedett örökségek. A szakembernek arra is van válasza, hogy milyen módon folytassa a munkát egy cég, ha a leköszönő vezetőt már biztosan nem követi családtag.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS