Insura.hu: közel 5 százalékkal csökkent 2025-ben a casco átlagdíj

2025. 10. 13., 17:40

Az Insura.hu biztosításközvetítő adatai szerint szeptember végéig a személyautókra megkötött teljes körű casco biztosítások idei átlagdíja 206 400 forint volt, ami 4,7 százalékkal alacsonyabb a 2024 hasonló időszakában tapasztalt 216 300 forintos szintnél. A szerződők 22 százaléka 8 évnél idősebb autóra kötötte a biztosítást, a megkötött szerződések mellé 30 százaléknyian kiegészítő biztosításokat is kötöttek.

Az új autók átlagos casco díja az év első kilenc hónapjában 254 ezer forint volt (1,6 százalékos csökkenés tavalyhoz képest), miközben azok az ügyfelek, akik használtautó-vásárláskor kötöttek casco szerződést, átlagosan 219 400 forintot fizettek (ez 3,8 százalékos csökkenést jelent). A legkevesebbet, átlagosan 173 100 forintot azok fizették, akik autójuk biztosítási évfordulóján váltottak szerződést. Az online megkötött casco biztosítások 165 100 forintos éves átlagdíja jelentősen alatta marad a teljes átlagnak, mivel a kedvezőbb díjú évfordulós kötések nagyobb arányban zajlanak ezen a csatornán. (Az MNB legfrissebb statisztikái szerint az összes casco szerződés 71 százalékát kötik alkuszi csatornán keresztül, ebből 17 százalékot tesznek ki az online, és 54 százalékot az offline alkuszok.)

„Az átlagdíjak csökkenése részben a piacon tapasztalható biztosítói verseny következménye, de szerepe van benne annak is, hogy az idei szerződések között magasabb a kisebb átlagdíjjal rendelkező évfordulós kötések aránya, ami pedig az ügyfelek növekvő tudatosságára utal – magyarázta dr. Kozma Gábor, az Insura.hu vezérigazgatója.

Két év alatt 8-ról 3,7 százalékra esett a csekkes befizetések részaránya, ami a különféle bankkártyás fizetési formák további terjedése mellett a csekk elhagyásával járó díjkedvezményeknek is köszönhető. Szintén a kedvezmény és a kényelem az oka annak, hogy a legnépszerűbb díjfizetési gyakoriság az egyösszegű éves befizetés (52 százalék) volt, ezt követte a negyedéves díjfizetés (36 százalék), megelőzve a havi és a féléves gyakoriságot.

Továbbra is probléma, hogy a hazai autóknak csupán ötöde rendelkezik casco biztosítással, pedig a lopáskárokra, a saját hibából bekövetkező töréskárokra, illetve az egyre gyakrabban bekövetkező elemi károkra (vihar, jégverés, áradás stb.) kizárólag a casco nyújt fedezetet. Ennek a csekély biztosítottsági hányadnak az egyik magyarázata, hogy a biztosítók jellemzően 15 éves korig kötnek cascót egy autóra, vagyis a 16,3 éves átlagéletkorral rendelkező hazai autópark több mint fele eleve kiesik a biztosítható körből. Ám a 8–15 év közötti autók körében is nagyon sok gépjármű közlekedik enélkül a fontos védelem nélkül.

„A nyolc évnél idősebb autók esetében probléma lehet, hogy a biztosítók a térítés során alkalmazzák az avultatást, vagyis csak a jármű lecsökkent értékével arányosan fizetnek kártérítést. Ez azonban kiküszöbölhető egy avulásmentes térítést nyújtó kiegészítő biztosítással – mondta dr. Kozma Gábor. – Nem véletlen, hogy adataink szerint az avulásmentességet biztosító fedezet a második legnépszerűbb kiegészítő biztosítás. Jelenleg egyébként az Insuránál megkötött casco szerződések 22 százaléka vonatkozik 8 évnél idősebb járművekre.”

A casco szerződések mellé a szerződők 30 százaléka köt valamilyen kiegészítő biztosítást is, közülük számosan több plusz fedezetet is igényelnek. Idén eddig messze a leggyakoribb kiegészítő fedezet volt az üvegkár-önrészbiztosítás, ez tette ki az összes ilyen szerződés 22 százalékát. Az imént említett avulásmentes térítést a szerződők 12 százaléka választotta. A sorban következő további kiegészítők: balesetbiztosítás (8 százalék), jogvédelem (8 százalék), az autóban található értékes elektroakusztikai berendezések plusz biztosítása (8 százalék), illetve a hibás tankolás biztosítása (7 százalék), illetve a defektbiztosítás (7 százalék).

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-11-12 16:05:00
A fizikai munkavállalók megbízhatósága ma a magyar munkaerőpiac egyik legégetőbb kérdése – derül ki a Jobtain kutatásából, amely több mint száz HR-szakember és vezető részvételével készült. A válaszadók 88 százaléka a megbízhatóságot nevezte meg a legfontosabb kiválasztási szempontként, megelőzve a fizikai állóképességet (60 százalék) és a szakmai tapasztalatot (54 százalék).

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS