Időben célszerű gondoskodni a téli időszakban magukra hagyott nyaralóépületek biztosításáról, a nyaralóövezetek kiürülésével párhuzamosan ugyanis jelentősen megnő mind a betörések kockázata, mind az elemi károk és meghibásodások által okozott károk helyreállítási költsége – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
„A nyaralóbiztosításról azért is célszerű hetekkel az ingatlan téliesítése előtt gondoskodni, mert a kiválasztott biztosító 15 nap alatt dönthet arról, hogy valóban megköti-e az ügyfél által kívánt szerződést. A kockázatviselése pedig csupán e döntést követően kezdődik el” – magyarázza Baksa Melinda, a FBAMSZ elnökségi tagja.
Magasabb kockázat – magasabb díjak
A magasabb kockázathoz értelemszerűen magasabb biztosítási díj társul: a nem állandóan lakott ingatlanok biztosításáért a biztosítók többsége pótdíjat számít fel, melynek mértéke 30 és 100 százalék között mozog. Jelenleg egy 100 négyzetméteres, átlagos paraméterekkel rendelkező siófoki házra például évi 23 ezer forinttól található biztosítás. Amennyiben ugyanez az épület nyaralóként funkcionál, az elérhető biztosítások évi 36 ezer forinttól kezdődnek. Az egyes biztosítók díjai a szélesebb fedezeti körtől és a magasabb limitektől függően pedig ennek akár a többszörösét is elérhetik.
„A díjkülönbség miatt még ma is gyakran próbálnak azzal trükközni, hogy egy családtagot állandó lakosként jelentenek be az ingatlanba. Ők azonban könnyen duplán is pórul járhatnak– magyarázza a FBAMSZ szakértője. – Amennyiben ugyanis a biztosító a közműszámlák alapján bizonyítja, hogy kizárható a minimum 180 napos ott tartózkodás, akkor a károsultnak a káresemény elszenvedésén túl számolni kell a kártérítés akár teljes összegű visszatartásával is.”
Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, az ártéren található épületekre például a biztosítók eleve nem vállalnak fedezetet.
További speciális megkötések
Nyaralók esetében a biztosítók általában kizárják kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében jelentősen korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is.
További fontos követelmény a szerződéshez tartozó betörésvédelmi szabályok betartása. A biztosító a feltételek között részletesen meghatározza a nyílászárók minimális védelmi szintjét. Például a közönséges lakat alkalmazását általában nem tekintik elégséges védelemnek, csupán a MABISZ által minősített biztonsági lakatot és lakatpántot fogadják el. Egyes biztosítók többféle védelmi szintet is meghatároznak, és az egyes szintekhez különböző maximális térítési limiteket határoznak meg. Minimális védelmi szint alatt betörés esetén a biztosító visszautasíthatja a kártérítési igény ingóságokra vonatkozó részét.
Kötelező gondosság
A biztosítók a kárfelmérés során a nyaralóépületek esetében is szigorúan megvizsgálják, hogy a tulajdonosok minden elvárhatót megtettek-e a kármegelőzés érdekében: megfelelő vagyonvédelmi eszközöket alkalmaztak-e, fűtetlen épületekben megtörtént-e a téli víztelenítés. Ha a káreseményt is érintő jelentősebb mulasztást állapítanak meg, szintén korlátozhatják a kifizetés mértékét.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.