2020 előtt az aktív korúak közel 60 százaléka vett már igénybe magánegészségügyi szolgáltatást. És bár a megkérdezettek többsége anyagilag megterhelőnek érzi ezeket a kiadásokat, az NN Biztosító felmérése szerint a legtöbben még mindig saját zsebből fizetik a számlákat a kedvezőbb egészségbiztosítási és egyéb konstrukciók helyett.
A koronavírus okozta járványt megelőzően a 20 és 65 év közötti hazai internethasználók 58 százaléka vett már igénybe egy vagy több magánegészségügyi szolgáltatást az NN Biztosító friss kutatása szerint. Ez az arány nem csökkent 2020 és 2021 során sem, sőt a magánellátást igénylők 13 százaléka most először élt ezekkel a lehetőségekkel. Ebben nagy szerepet játszhat a pandémiás helyzet, ahogy a járvány miatt a diszkrétebb, kevesebb beteget fogadó, biztonságosabbnak vélt szolgáltatókat keresték az emberek.
A magánellátás népszerűségét azonban az információhiány és a megszokás mellett egy fő tényező fogja vissza: az ellátások költsége. A válaszok tanúsága szerint a legutóbbi magánegészségügyi ellátás igénybevétele az érintettek 59 százalékának volt anyagilag megterhelő.
A megkérdezettek az elmúlt egy évben átlagosan 113 ezer forintot költöttek magánegészségügyi ellátásra. Válaszaik szerint ez a ráfordítás egyértelműen magasabb volt, mint előző években. Ráadásul nem csak a pénztárnál hagyott összeg jelentett komoly megterhelést, hanem a műtéti felépülés időszakában jelentkező jövedelemkiesés is.
Az anyagi terhek súlyosságát még érezhetőbbé teszi, hogy a megkérdezettek közül a magánegészségügyi ellátást igénybe vevők döntő hányada, 79 százalék zsebből finanszírozta a szolgáltatást, és mindössze 17 százalék fizetett egészségbiztosítással vagy egészségpénztári számláról.
A magyar 20-65 éves internetezők csupán 24 százalékának van a családjában egészségügyi biztosítás, közülük is 15 százalék rendelkezik ilyen saját biztosítással. A legfőbb érv számukra a biztosítás megkötése mellett a váratlan eseményekre való felkészülés. Egészségpénztári tagsággal a kérdezettek 23 százaléka rendelkezik – itt az adójóváírás, a cafeteria, a megtakarítási lehetőség és a sokféle felhasználási mód a fő vonzerő.
„Az elmúlt másfél évben mind megtanulhattuk, hogy bármikor adódhat olyan váratlan helyzet, amikor speciális vagy magánellátásra lehet szükségünk. Mivel azonban a költségek továbbra is nagy terhet jelentenek a többség számára, szolgáltatóként felelősségünk megkönnyíteni az ellátáshoz való hozzáférést” – fogalmazott Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
„Az NN Biztosító most megújított műtéti és kisebb sebészeti beavatkozások kiegészítő biztosításával is ez a célunk: új elemekkel frissítettük a téríthető műtétek és sebészeti beavatkozások listáját. Emellett akár a teljes családra is kibővíthetővé tettük a biztosítási fedezetet, hogy komplett biztosítási védelmet nyújthassunk ügyfeleinknek.”
A felmérésben résztvevők 12 százaléka már elgondolkozott azon, hogy kötne egészségbiztosítást, vagy ezt az opciót kiegészítőként beletenné már meglévő biztosításába. A többség magát biztosítaná, de az érdeklődők közül sokan (58 százalék) gondolkoznak a családra köthető egészségbiztosításokban is. Ezt támasztja alá az is, hogy a biztosításkötési hajlandóság jellemzően a gyerekesek körében magasabb.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.