Az éves kötelező felelősségbiztosítási díj 2018-ban átlagosan 37 ezer forintot tett ki, 2022-re pedig 48 ezer forintra nőtt, ami 30 százalékos növekedést jelent 2018 óta. A Netrisk kgfb-indexe szerint pedig idén február elején az éves átlagdíj meghaladta az 51 ezer forintot – közölte a Netrisk.hu. A biztosításközvetítő összeállításából kiderül az is, hogy a biztosítatlan autók után naponta fizetendő fedezetlenségi díj 2018 óta 84-91 százalékkal 650-1400 forintra nőtt, amit mindenképpen be kell fizetnie az érintett autósoknak.
Komoly kiadással járhat, ha egy autóra nincs érvényes kötelező biztosítás. A fedezetlenségi díj összege ugyanis az éves kötelező felelősségbiztosítás díjának a többszöröse lehet – figyelmeztet a Netrisk.hu.
Bár a legtöbb autósnak van érvényes kötelező felelősségbiztosítása, akadnak azért olyan kocsik is, amelyekre nincs. Ilyen lehet például az év egy részében „pihenő”, a nyári hónapokban használt kabrió, esetleg egy nagyszervizelés alatt lévő kocsi vagy csak ideiglenesen nem használt autó. A kötelező biztosításnak azonban ilyenkor is meg kell lennie, ezt ugyanis figyelik a biztosítók.
Amennyiben egy autó forgalomban van, és nincs rajta érvényes kötelező biztosítás, akkor fedezetlenségi díjat vethetnek ki rá a biztosítók. Igen jelentős összegről van szó, személygépkocsik esetén naponta 650-1400 forintról teljesítménytől függően. A 0-37 kilowattos teljesítményű autókra vonatkozik a legalacsonyabb, a 181 kilowatt felettiekre pedig a legmagasabb díj.
„Előfordulhat az is, hogy azért szűnt meg egy adott autóra a kötelezős szerződés, mert a tulajdonos vagy üzembentartó nem fizette meg a kgfb-díjat. Ebben az esetben az autós, amikor új szerződést kötne, akkor csak régi biztosítójával szerződhet, tehát azzal a társasággal, amelynél utoljára volt érvényes kötelezője. Az új szerződés megkötésekor ki kell fizetni arra az időszakra a fedezetlenségi díjat, amikor nem volt biztosítás az autón. A fedezetlenségi díj minden évben emelkedik, öt évvel ezelőtt, 2018-ban például 340-760 forint volt, tavaly pedig 600-1290 forintot tett ki, míg az idén 650-1400 forintra emelkedett” – mondta Besnyő Márton, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója.
„2018-ban az éves kötelező felelősségbiztosítási díj átlagosan 37 ezer forintot tett ki, 2022-re pedig 48 ezer forintra nőtt, ami 30 százalékos növekedést jelent 2018 óta. A Netrisk kgfb-indexe szerint pedig idén február elején az éves átlagdíj meghaladta az 51 ezer forintot. Könnyű belátni, hogy a fedezetlenségi díjból nagyon gyorsan sokkal nagyobb kiadás jöhet össze. Nem biztosított autóval eleve tilos közlekedni a jogszabályok szerint. A fedezetlenségi díj mellett komoly kockázatot jelent az is, ha esetleg balesetet okoz a biztosítatlan kocsival az autós. Ebben az esetben ugyanis a kárt első körben a Kártalanítási Számláról kifizeti a károsultnak a Magyar Biztosítók Szövetsége, de az összeget a kárt okozó autóstól követelheti” – tette hozzá a szakértő.
Arra is van megoldás, ha valaki félretenné egy időre az autóját, és nem szeretne erre az időszakra kötelezőt fizetni. Ideiglenesen ki lehet vonni a forgalomból az autót, amelynek költségei szintén eltörpülnek a fedezetlenségi díjból esetlegesen felhalmozódó összeghez képest. Az ideiglenes forgalomból kivonásnak egyszeri 2300 forintos költsége van, de maximum 12 hónapra lehet így kivonni a gépjárművet. Újabb 2300 forintos összegért aztán újra meg lehet hosszabbítani a 12 hónapot.
A kötelező felelősségbiztosításoknál van türelmi idő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha az autós elfelejti időben befizetni a díjat, akkor a díjfizetés esedékességétől 60 napig még van ideje, hogy rendezze azt. Azonban a kötelező biztosítást is csak maximum 1 évig lehet szüneteltetni, ha ez idő alatt nem helyezik vissza a forgalomba a járművet, akkor a szerződés érdekmúlással megszűnik.
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.