Egyre nő a biztosítatlan autók utáni fedezetlenségi díj

2023. 02. 20., 10:11

Az éves kötelező felelősségbiztosítási díj 2018-ban átlagosan 37 ezer forintot tett ki, 2022-re pedig 48 ezer forintra nőtt, ami 30 százalékos növekedést jelent 2018 óta. A Netrisk kgfb-indexe szerint pedig idén február elején az éves átlagdíj meghaladta az 51 ezer forintot – közölte a Netrisk.hu. A biztosításközvetítő összeállításából kiderül az is, hogy a biztosítatlan autók után naponta fizetendő fedezetlenségi díj 2018 óta 84-91 százalékkal 650-1400 forintra nőtt, amit mindenképpen be kell fizetnie az érintett autósoknak.

Komoly kiadással járhat, ha egy autóra nincs érvényes kötelező biztosítás. A fedezetlenségi díj összege ugyanis az éves kötelező felelősségbiztosítás díjának a többszöröse lehet – figyelmeztet a Netrisk.hu.

Méregdrága, ha nincs meg a kötelező

Bár a legtöbb autósnak van érvényes kötelező felelősségbiztosítása, akadnak azért olyan kocsik is, amelyekre nincs. Ilyen lehet például az év egy részében „pihenő”, a nyári hónapokban használt kabrió, esetleg egy nagyszervizelés alatt lévő kocsi vagy csak ideiglenesen nem használt autó. A kötelező biztosításnak azonban ilyenkor is meg kell lennie, ezt ugyanis figyelik a biztosítók.

Amennyiben egy autó forgalomban van, és nincs rajta érvényes kötelező biztosítás, akkor fedezetlenségi díjat vethetnek ki rá a biztosítók. Igen jelentős összegről van szó, személygépkocsik esetén naponta 650-1400 forintról teljesítménytől függően. A 0-37 kilowattos teljesítményű autókra vonatkozik a legalacsonyabb, a 181 kilowatt felettiekre pedig a legmagasabb díj.

„Előfordulhat az is, hogy azért szűnt meg egy adott autóra a kötelezős szerződés, mert a tulajdonos vagy üzembentartó nem fizette meg a kgfb-díjat. Ebben az esetben az autós, amikor új szerződést kötne, akkor csak régi biztosítójával szerződhet, tehát azzal a társasággal, amelynél utoljára volt érvényes kötelezője. Az új szerződés megkötésekor ki kell fizetni arra az időszakra a fedezetlenségi díjat, amikor nem volt biztosítás az autón. A fedezetlenségi díj minden évben emelkedik, öt évvel ezelőtt, 2018-ban például 340-760 forint volt, tavaly pedig 600-1290 forintot tett ki, míg az idén 650-1400 forintra emelkedett” – mondta Besnyő Márton, a Netrisk.hu ügyvezető igazgatója.

Gyorsan összejöhet egy nagyobb kiadás

„2018-ban az éves kötelező felelősségbiztosítási díj átlagosan 37 ezer forintot tett ki, 2022-re pedig 48 ezer forintra nőtt, ami 30 százalékos növekedést jelent 2018 óta. A Netrisk kgfb-indexe szerint pedig idén február elején az éves átlagdíj meghaladta az 51 ezer forintot. Könnyű belátni, hogy a fedezetlenségi díjból nagyon gyorsan sokkal nagyobb kiadás jöhet össze. Nem biztosított autóval eleve tilos közlekedni a jogszabályok szerint. A fedezetlenségi díj mellett komoly kockázatot jelent az is, ha esetleg balesetet okoz a biztosítatlan kocsival az autós. Ebben az esetben ugyanis a kárt első körben a Kártalanítási Számláról kifizeti a károsultnak a Magyar Biztosítók Szövetsége, de az összeget a kárt okozó autóstól követelheti” – tette hozzá a szakértő.

Arra is van megoldás, ha valaki félretenné egy időre az autóját, és nem szeretne erre az időszakra kötelezőt fizetni. Ideiglenesen ki lehet vonni a forgalomból az autót, amelynek költségei szintén eltörpülnek a fedezetlenségi díjból esetlegesen felhalmozódó összeghez képest.  Az ideiglenes forgalomból kivonásnak egyszeri 2300 forintos költsége van, de maximum 12 hónapra lehet így kivonni a gépjárművet. Újabb 2300 forintos összegért aztán újra meg lehet hosszabbítani a 12 hónapot.

A kötelező felelősségbiztosításoknál van türelmi idő. Ez a gyakorlatban azt jelenti, ha az autós elfelejti időben befizetni a díjat, akkor a díjfizetés esedékességétől 60 napig még van ideje, hogy rendezze azt. Azonban a kötelező biztosítást is csak maximum 1 évig lehet szüneteltetni, ha ez idő alatt nem helyezik vissza a forgalomba a járművet, akkor a szerződés érdekmúlással megszűnik.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS