Az autósok egytizede nagyon óvatos

2021. 03. 25., 13:00

A magyarok többsége saját bevallása szerint szabályosan hordja a maszkot, ha elhagyja az otthonát – derül ki a K&H biztos jövő indexéből. 89 százalékuk szabálykövető, míg 11 százalékuk lazábban veszi az előírásokat. Az autós közlekedés során 38 százalékuk egyáltalán nem visel maszkot, 51 százalékuk csak akkor, ha idegennel vagy rokonnal utazik együtt, 11 százalékuk pedig minden esetben.

A K&H biztos jövő indexéhez készült felmérés többek között azt vizsgálta, hogy a magyarok a tömegközlekedés vagy autózás során hogyan használják a koronavírus elsőszámú védelmi eszközét, a maszkot. Bár a tömegközlekedési járművekkel utazók száma 20 százalékkal csökkent 2019-hez képest, 89 százalék saját bevallása szerint mindig szabályszerűen viseli a maszkot, tehát orrot és szájat is egyaránt eltakarva.

Az érintettek 11 százaléka, azaz 10-ből 1 ember lazábban veszi az előírást és nem törődik annyira a WHO előírásainak megfelelő viseléssel. Érdekes tény, hogy a megyeszékhelyeken jóval magasabb, 20 százalékos volt a maszkviselésre kevésbé odafigyelők aránya, mint a fővárosban. A felmérésben megkérdezettek közül senki sem mondta azt, hogy a tömegközlekedés során megpróbálná elkerülni a maszkhasználatot.

A biztos jövő indexből kiderül továbbá, hogy mi a helyzet az autós utazások esetén hordott maszkokkal. Ebben a kérdésben eltérőek a legjellemzőbb szokások és a technikák. Vannak, akik az autóban is maszkot hordanak saját egészségük és a családtagok megóvása érdekében és akadnak olyanok is, akik állandó szellőztetéssel oldják meg ezt a problémát.

A válaszadók 38 százaléka személyautóban nem visel maszkot, 25 százalékuk csak akkor, ha idegenekkel ül együtt egy autóban, 26 százalékuk pedig akkor is hordja, ha távolabbi ismerősökkel utazik együtt. Az autóval közlekedők 11 százaléka számít igazán óvatosnak: ők még egyedül vagy közeli családtaggal együtt utazva is viselnek maszkot.

A koronavírus-járvány okozta rendkívüli helyzet miatt tavaly márciusban a K&H Biztosító az elsők között döntött úgy, hogy a koronavírussal kapcsolatos biztosítási eseményekre minden kockázati életbiztosítás esetén fizet kártérítést. Ez vonatkozik az összes egyéni kockázati életbiztosításra, a hitelfedezeti törlesztési biztosításra és a számlához kötött életbiztosításra is. A biztosítási fedezet így kiterjed a koronavírusból adódó minden biztosítási eseményre, többek között a halálesetre, kórházi napi térítésre, keresőképtelenségre, illetve munkanélküliségre is.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS