A lakásbiztosítások 55 százaléka legalább hároméves

2021. 11. 12., 14:30

Az elszálló alapanyagárak miatt rohamosan emelkedik a lakóingatlanok újjáépítési értéke, amit azonban a lakásbiztosítások feltételei még az éves indexálás mellett is csak nehézkesen követnek. A Netrisk.hu közelmúltban elvégzett felmérése szerint az ingatlanbiztosítási szerződéseknek 55 százalékát legalább három éve nem változtatták meg az érintettek.

A KSH adatai szerint az elmúlt években az építőipari árindex jelentősen felülmúlta az inflációt: míg az utóbbi kumulált értéke az elmúlt öt évben 18 százalék körül alakult, az építőiparban tapasztalt átlagos drágulás megközelítette a 60 százalékot. Az építőanyagok idén tapasztalt, állami szabályozói beavatkozást is igénylő drágulási hulláma pedig mindennél aktuálisabbá tette a meglévő lakásbiztosítások felülvizsgálatát.

A Netrisk.hu felmérésében közel 4500 lakásbiztosítási szerződéssel rendelkező személy vett részt, közülük 55 százaléknyian minimum hároméves szerződéssel rendelkeznek, az 5 évnél korábban megkötött szerződések aránya is meghaladja a 38 százalékot. Esetükben áll fenn elsősorban a veszélye annak, hogy az érvényes biztosításuk értéke nem fedezi az ingatlan teljes újjáépítési értékét. Akik nem váltottak legalább három éve, azoknak csupán 14 százaléka nézett utána, találhat-e a valós élethelyzetének megfelelő biztosítást. Ami, ha talán díjban nem is, de szolgáltatásban mindenképpen kedvezőbb feltételeket nyújt számára.

„Három éve még elegendő volt négyzetméterenként 300 ezer forint körüli összeggel kalkulálni egy átlagos ház újjáépítési költségét. Ma már ez az összeg a 450 ezer forintos szintnél jár – mutat rá Cseh Anett, a Netrisk.hu termékfejlesztési vezetője. – Bár a biztosítók évről évre felajánlják ügyfeleiknek az indexálást, vagyis a biztosítási összegek és a hozzájuk tartozó díjak emelését, az alkalmazott szorzó általában elmaradt az építőipari árak változásának mostanában tapasztalt mértékétől.”

A felmérés tanúsága szerint a lakásbiztosítással rendelkezők közel háromnegyede él az indexálás lehetőségével: 53 százaléknyian évente elfogadják az emelés mértékét, 21 százaléknyian azonban csupán esetenként teszik ezt.

Az alulbiztosítottság nem csupán az ingatlan teljes megsemmisülése esetén jelent problémát. Amennyiben a biztosító a kárkifizetés előtt észleli, hogy az adott ingatlan biztosításának értéke elmarad az újjáépítés értékétől, egyes kisebb káresemények esetén is csupán a valós kár arányos részét fogja megtéríteni.

Az ingatlanban bekövetkező változások is okozhatnak alulbiztosítottságot

A vezető biztosításközvetítő portál felmérésében 10-ből csaknem hatan válaszolták azt, hogy legutóbbi biztosításkötésük óta történt változás az ingatlanban. A változás csaknem felerészben (49%) az ingóságban történt (új, értékes bútorok vagy elektronikai eszközök beszerzése), az esetek 42 százaléka lakásfelújítás volt, a fennmaradó 9 százalékban hozzáépítés, tetőtérbeépítés vagy egyéb más értéknövelő beavatkozás történt. Ezek a lépések mind jelentősen befolyásolták az ingatlan összértékét, ám az érintetteknek csupán 55 százaléka igazította ehhez biztosítási feltételeit.

„A megkérdezetteknek 62 százaléka volt tisztában azzal, hogy a lakásbiztosítási szerződések lecserélésére évente van lehetőség, azokat a biztosítás megkötésének évfordulója előtt legalább 30 nappal lehet felmondani. A piacon immár hét minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás (MFO) is elérhető, amelyek számos kötelező ügyfélbarát feltétele közül az egyik, hogy a szerződésváltásra esetükben nem csupán évente, de negyedévente is lehetőség van” – tette hozzá a Netrisk.hu szakértője.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 17:50:00
Az érdeklődések száma már emelkedést mutat, és az ingatlanértékesítők is optimistábban tekintenek 2026-ra – derül ki a zenga.hu felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS