Az orvosi szakterületeken szinte megkerülhetetlen, máshol alig vesszük igénybe a magánegészségügyi szolgáltatásokat – az NN Biztosító kutatásából pontosan kirajzolódik a magyarok magánellátási TOP-listája. Miközben a magánellátások költsége a többség számára kifejezetten megterhelő, egyelőre nagyon kevesen élnek csak az egészségbiztosítások és egyéb konstrukciók lehetőségével. A kutatás szerint azonban ebben is pozitív fordulatot hozhat a pandémia.
Az aktív korú (20-65 éves) hazai internetezők 60 százaléka igénybe vette már a magánegészségügy szolgáltatásait, 13 százalékuk ráadásul új belépő volt az elmúlt évben. A magánegészségügy egyre erősödő népszerűségéhez így nem férhet kétség, az NN Biztosító kutatásából emellett egyértelműen kirajzolódik a magyarok magánellátási TOP-listája is.
Az első hely vitathatatlanul a fogászaté: a magánegészségügy ügyfelei közül 94 százalék nyilatkozott úgy, hogy járt már magánfogorvosnál, egyharmaduk az elmúlt egy év során is. A második helyen a nőgyógyászat/szülészet áll 50 százalékos aránnyal, amit a bőrgyógyászat követ harmadikként. A megkérdezett területek közül a legritkábban igénybe vett szolgáltatási területnek a reumatológia, a neurológia és a dietetika számít.
A kezeléseket tekintve a megkérdezettek 70 százalékának volt valamilyen műtétje az élete során, ebből mintegy 16 százalék magánegészségügyi ellátásban végeztette el a szükséges beavatkozást, amelyek jellemzően az egy napos sebészeti kategóriába estek. A toplista itt is tanulságos: jelentős előnnyel az általános sebészet (43 százalék) vezet a nőgyógyászat (17 százalék) és a szemészet (14 százalék) előtt. A több napos beavatkozások terén az ortopédia (26 százalék), a fül-orr-gégészet (24 százalék) és a nőgyógyászat (23 százalék) alkotja az élmezőnyt.
A válaszok alapján legtöbben a betegközpontúság és a nagyobb bizalom miatt döntöttek magánszolgáltatók mellett. A jövőben azonban ennél is többen, a kutatásban résztvevők 29 százaléka venne igénybe magánellátásban műtéti beavatkozást. A műtéti ellátás finanszírozása azonban közel minden második páciens (44 százalék) számára anyagilag megterhelő volt.
„Bár egyelőre csak kevesen aknázzák ki az egészségbiztosítások kínálta előnyöket a magánegészségügyi szolgáltatások finanszírozásában, erőteljes az igény a teljes családot lefedő védelem iránt. Az ügyfelek világos elvárása, hogy olyan komplex biztosítási megoldást kapjanak, amely egyben fedezi a magánellátással kapcsolatos kiadásokat a teljes család számára. A legújabb Műtétek és kisebb sebészeti beavatkozások térítésére szóló kiegészítő biztosításunkat már ennek szellemében állítottuk össze, és úgy gondolom, ez a jövőben is meghatározó irány lesz a piacon” – fogalmazott Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
Miközben a kutatás szerint a magánegészségügyi ellátás a magyarok többsége számára jelentős anyagi terhet jelent, a kezeléseket a döntő többség még mindig saját zsebből fizeti. Biztató azonban, hogy 54 százalék jelezte, tisztában van vele, hogy az előre fizetett egészségbiztosítás alkalmas a tervezett vagy épp váratlan egészségügyi kiadások fedezésére. A megkérdezettek 12 százaléka már el is gondolkozott azon, hogy kötne egészségbiztosítást, vagy ilyen kiegészítőt tenne már meglévő biztosításába.
Közülük 6 százalék új belépő lenne, akinek egyelőre se egészségpénztári tagsága, se külön egészségbiztosítása nincs. A család összes tagjára köthető egészségbiztosítás a potenciális ügyfelek (akik elgondolkoztak már kötésen) 58 százalékát érdekelné, 15 százalékot nagymértékben. Nem meglepő módon ez a kötési hajlandóság a gyerekesek körében magasabb.
Az akkuyui atomerőmű építésén dolgozó török vállalatok meghívást kaphatnak a Paks II projekt építésébe – jelentette ki Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezetője.
