Az internetlefedettség és a digitalizáció terjedése miatt fénykorát éli a cyberbűnözés. A magyar netezők háromnegyede tesz valamilyen óvintézkedést bankkártya adatai védelme érdekében – derül ki a Generali Biztosító online kutatásából.
Személyes adataink, jelszavaink, PIN-kódjaink, dokumentumaink és privát fényképeink védelme egyre nagyobb jelentőséggel bír. Anyagi értelemben is hatalmas károkat okozhat, ha ezek illetéktelen kezekbe kerülnek.
A biztonságtudatosság fontosságára hívja fel a figyelmet a Generali Biztosító. Friss kutatásukban rámutatnak, hogy a 18-75 év közötti internetezők közül minden második veszítette már el valamely digitalizált adatát. Ennek elsődleges oka, hogy tönkrement az adathordozó, melyen ezeket az információkat tárolták, a válaszadók egytizede pedig vírus- vagy zsarolóvírus támadás áldozata lett.
A felmérésben résztvevők többsége arról számolt be, hogy számítógépére, laptopjára, illetve okostelefonjára menti le a személyes adatait, viszont 12 százalékuk még mindig kizárólag a nyomtatott papírban bízik, ha adatai biztonságáról van szó. Felhőszolgáltatást pedig csupán a válaszadók közel 18 százaléka választ.
Viszonylag egyszerű, de nagyon hasznos praktika adataink védelmében, ha időről-időre biztonsági mentést készítünk. A Generali felmérésében résztvevők 62 százaléka teszi ezt meg rendszeresen, elsősorban valamilyen külső adattárolót – például pendrive-ot vagy külső merevlemezt – használva. Elsősorban a nők, az 50 év felettiek, az alapfokú végzettségűek és a vidéken élők kevésbé elővigyázatosak ebben a tekintetben.
A netezők háromnegyede óvja tudatosan kártyaadatait
A bankkártya adatokkal való visszaélések egyre nagyobb teret nyernek, éppen ezért kell kiemelt figyelmet szentelnünk annak, hogy óvjuk ezeket az információkat. A magyar internetezők nem állnak rosszul ezen a téren, hiszen 74 százalékuk tesz valamilyen óvintézkedést kártyaadatai védelmében, leginkább úgy, hogy nem adják illetéktelenek kezébe bankkártyájukat és/vagy napi vásárlási limitet állítanak be. Ennél professzionálisabb megoldásokat, mint például az adatlopás elleni fizikai védelem, azonban viszonylag kevesen alkalmaznak. Elsősorban az alapfokú végzettségű, 30-49 közötti korcsoportba tartozó, falvakban élő nők azok, akik semmilyen módon nem óvják bankkártya adataikat.
A felmérésben résztvevők 8 százalék számolt be arról, hogy már visszaéltek bankkártya adataival, továbbá az is kirajzolódik, hogy elsősorban azokra jellemző az elővigyázatosság, akiket ért már korábban valamilyen kellemetlenség.
A közösségi médiában is fontos az elővigyázatosság
Az utóbbi időben egyre több botrányos eset világított rá arra, hogy a közösségi média milyen kiváló táptalaja a személyes adatokkal való visszaéléseknek. Éppen ezért fontos, hogy ezen a téren is elővigyázatosak legyünk.
A Generali kutatása arra mutat rá, hogy a netezők közel 60 százaléka tudatos közösségi média felhasználó, hiszen korlátozza azok körét, akik személyes adataihoz és megosztott tartalmaihoz hozzáférhetnek. Viszont a válaszadók 28 százalék kizárólag az alapbeállításokat alkalmazza, és nem használ semmilyen biztonsági beállítást személyes profiljában. Az alacsonyabb szintű biztonságtudatosság elsősorban a 40 év felettiekre, a nőkre, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezőkre, illetve a falvakban élőkre jellemző.
Az igazán tudatosak cyberbiztosítást is köthetnek
Elővigyázatossággal sokat tehetünk azért, hogy ne legyünk visszaélés áldozatai. A Generali idén nyártól már speciális cyberbiztosítást is kínál, amely lakásbiztosítás mellé köthető. Több, mint ezer ügyfél döntött már úgy, hogy ily módon is védekezik a cybertámadások, adatlopás, illetve online visszaélések ellen.
A cyberbiztosítás 4 területre terjed ki.
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.