Szinte minden cégnek, amelynél hulladék keletkezik, kötelező januártól környezetvédelmi felelősségbiztosítást kötnie – derül ki a K&H összefoglalójából. Egy, a vállalatok által előre nem látható, véletlen okozott káresemény után akár erdőtelepítésre vagy víztisztításra is szükség lehet, erre nyújthatnak kártérítési fedezetet az új biztosítási konstrukciók.
Sok cégnek kötelező környezetvédelmi biztosítást kötni, így új biztosítással bővült a magyarországi piac januártól. A K&H az elsők között, már 2023 decemberében piacra dobta az új konstrukciót – közölte a pénzintézet.
Hulladéktermelőként a mikrovállalkozásokon kívül szinte minden gazdálkodó szervezet érintett: ez több százezer vállalkozás, ennél fogva jelentős szegmenst jelent a magyarországi biztosítási piacon” – mondta Kaszab Attila, a K&H nem életbiztosítási üzletág vezetője.
A szabályok szerint azoknak a vállalkozásoknak kell környezetvédelmi felelősségbiztosítást kötniük, amelyek telephelyén évente legalább 2 tonna nem veszélyes hulladék, 200 kilogramm veszélyes hulladék, vagy 5 tonna nem veszélyes építési-bontási hulladék keletkezik. Szintén kötelező a környezetvédelmi biztosítás a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző társaságoknak is.
A szakember hozzátette, hogy a kártérítési limit káreseményként 10-100 millió forint és biztosítási időszakonként 10-200 millió forint között változik, ez függ a végzett tevékenység veszélyességétől és a területi elhelyezkedésétől.
A K&H szerint a biztosítás egyik legfontosabb előnye, hogy mentesíti az adott céget a tevékenységével okozott, előre nem látható környezeti károk felszámolásának költségei alól, amely lehet fizetési, vagy kártérítési kötelezettség.
„A biztosító megtéríti egyebek között a védett fajokban, felszíni vizekben, talajban okozott környezeti károk helyreállítási költségeit, legyen szó talajcseréről, erdőtelepítésről vagy éppen víztisztításról. Ezek persze csak példák, számos más munkálat is finanszírozható a környezetvédelmi felelősségbiztosítási kártérítésből” – fogalmazott Kaszab Attila.
A szakember szerint azt egyelőre korai lenne megbecsülni, hogy a teljes magyarországi biztosítási piacon mekkora díjbevétel várható a környezetvédelmi felelősségbiztosításból, hiszen csak januártól vált kötelezővé. Erre leghamarabb az első év tapasztalatai után, jövőre lehet választ adni.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár vannak cégek, amelyek már korábban is rendelkeztek környezetvédelmi felelősségbiztosítással, ám ezeknek egy része nem biztos, hogy megfelel az új, januártól érvényes előírásoknak. Ezért érdemes a vállalkozásoknak ellenőrizniük a régi konstrukciót és szükség esetén új biztosítást kötniük.
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.