A cégek jelentős részének környezetvédelmi felelősségbiztosítást kell kötnie

2024. 02. 26., 12:10

Szinte minden cégnek, amelynél hulladék keletkezik, kötelező januártól környezetvédelmi felelősségbiztosítást kötnie – derül ki a K&H összefoglalójából. Egy, a vállalatok által előre nem látható, véletlen okozott káresemény után akár erdőtelepítésre vagy víztisztításra is szükség lehet, erre nyújthatnak kártérítési fedezetet az új biztosítási konstrukciók.

Sok cégnek kötelező környezetvédelmi biztosítást kötni, így új biztosítással bővült a magyarországi piac januártól. A K&H az elsők között, már 2023 decemberében piacra dobta az új konstrukciót – közölte a pénzintézet.

Kinek?

Hulladéktermelőként a mikrovállalkozásokon kívül szinte minden gazdálkodó szervezet érintett: ez több százezer vállalkozás, ennél fogva jelentős szegmenst jelent a magyarországi biztosítási piacon” – mondta Kaszab Attila, a K&H nem életbiztosítási üzletág vezetője.
A szabályok szerint azoknak a vállalkozásoknak kell környezetvédelmi felelősségbiztosítást kötniük, amelyek telephelyén évente legalább 2 tonna nem veszélyes hulladék, 200 kilogramm veszélyes hulladék, vagy 5 tonna nem veszélyes építési-bontási hulladék keletkezik. Szintén kötelező a környezetvédelmi biztosítás a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző társaságoknak is.

A szakember hozzátette, hogy a kártérítési limit káreseményként 10-100 millió forint és biztosítási időszakonként 10-200 millió forint között változik, ez függ a végzett tevékenység veszélyességétől és a területi elhelyezkedésétől.

Mire?

A K&H szerint a biztosítás egyik legfontosabb előnye, hogy mentesíti az adott céget a tevékenységével okozott, előre nem látható környezeti károk felszámolásának költségei alól, amely lehet fizetési, vagy kártérítési kötelezettség.

„A biztosító megtéríti egyebek között a védett fajokban, felszíni vizekben, talajban okozott környezeti károk helyreállítási költségeit, legyen szó talajcseréről, erdőtelepítésről vagy éppen víztisztításról. Ezek persze csak példák, számos más munkálat is finanszírozható a környezetvédelmi felelősségbiztosítási kártérítésből” – fogalmazott Kaszab Attila.

A szakember szerint azt egyelőre korai lenne megbecsülni, hogy a teljes magyarországi biztosítási piacon mekkora díjbevétel várható a környezetvédelmi felelősségbiztosításból, hiszen csak januártól vált kötelezővé. Erre leghamarabb az első év tapasztalatai után, jövőre lehet választ adni.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy bár vannak cégek, amelyek már korábban is rendelkeztek környezetvédelmi felelősségbiztosítással, ám ezeknek egy része nem biztos, hogy megfelel az új, januártól érvényes előírásoknak. Ezért érdemes a vállalkozásoknak ellenőrizniük a régi konstrukciót és szükség esetén új biztosítást kötniük.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS