A kamatadó után ahhoz hasonló mértékű újabb adót is kell fizetni a magánszemélyeknek a kamatnyereségük után. Ezzel további előnyt kapnak az állampapírok, amelyek hozama már eddig is adómentes volt. A bankoknak ráadásul még kötelezően reklámozni is kell az állampapírokon elérhető hozamokat – derül ki a Bank360.hu összefoglalójából.
Szerda este megjelent rendeletében újabb adóval sújtotta a kamatjövedelmeket a kormány. Az új rendelkezés szerint a veszélyhelyzet ideje alatt a magánszemélyeknek 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetniük a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján kamatjövedelemnek számító (a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett) összeg után. Ezt a terhet a 15 százalékos kamatadón felül kell megfizetni. (Az értékpapírok eladásából származó árfolyamnyereséget és az osztalékot eddig is terhelte a szocho.)
A július 1-én hatályba lépő szabály nem vonatkozik az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelemre, a magyar állampapírok hozamára pedig azért nem, mert arra nem kell kamatadót fizetni.
A 13 százalékos szochót nem minden kamatadó köteles jövedelem után kell megfizetni. A fizetési kötelezettség az alábbiak szerint alakul a veszélyhelyzet fennállta alatt:
A szocho kiterjesztésével a költségvetés nem csupán többletbevételhez jut, hanem a befektetőket még jobban a magyar állampapírok vásárlására sarkallja. Ezek hozama már eddig is adómentes volt, és mivel szochót sem kell utánuk fizetni, a hozamelőnyük még nagyobb lesz a többi befektetési lehetőséghez képest.
Erre ráerősít még egy másik új rendelet, amely szerint a magyarországi székhelyű hitelintézeteknek 2023. október 1. és 2023. december 31. napja között egy alkalommal figyelemfelhívó értesítést kell küldeniük a náluk bankszámla szerződéssel rendelkező magánszemélyek számára.
Idei legnagyobb vörösborélményem nem valami flancos és drága nagybor, hanem a Mumus.
2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.