Magyarországon volt a legtöbb befektetés tavaly

2021. 07. 06., 19:00

A magántőke-társaságok rekordszámú 566 vállalatba fektettek be Közép- és Kelet-Európában 2020-ban. A szektor dinamikusan fejlődő kkv-kat és induló vállalkozásokat támogatott, elősegítve a COVID-19 hatásaiból való kilábalást és megalapozván a hosszú távú gazdasági és társadalmi fejlődést az egész régióban.

Az Invest Europe, az európai magántőke, kockázati tőke és infrastruktúra ágazatokat, valamint azok befektetőit képviselő szakmai egyesület közzétette legújabb, 2020-as évre vonatkozó Közép- és Kelet- Európai Éves jelentését.

Az elemzésből kiderül, hogy a magántőke-befektetésekben részesülő 566 vállalat száma 15 százalékkal nőtt az előző évi rekordhoz képest, és 46 százalékkal verte az ötéves (2015-2019) átlagot.

A kockázat tőke volt a vállalati befektetések mozgatórugója 2020-ban; a befektetők 474 induló és bővülő vállalkozást támogattak 358 millió eurós összértékű befektetéssel – ami csak 4 százalékkal alacsonyabb a 2019-ben elért minden idők csúcsánál. A teljes magántőke befektetések összege tavaly 1,7 milliárdra csökkent, főként a 300 millió eurót meghaladó tőkekötelezettséggel járó nagy kivásárlási ügyletek hiánya miatt.

Lengyelország adta a régió teljes beruházási értékének egynegyedét (431 millió euró) és a finanszírozásban részesülő vállalatok egyötöde lengyelországi. Beruházási érték szerint őket követte Észtország (teljes befektetett érték 21 százaléka), Csehország (17 százalék), Magyarország (14 százalék) és végül Horvátország (9 százalék).

Befektetési ügyletszámot vizsgálva, Magyarország áll a dobogó tetején; 236 vállalat jutott 226 millió euró támogatáshoz, amiből 220 kockázati tőke volt. Lengyelország összesen 105 új beruházásról számolt be, ebből 82 volt kockázati ügylet. A teljes régiót vizsgálva az információs és kommunikációs technológia szektorban lévő cégek jutottak a befektetések feléhez, ezt követte a fogyasztási cikkek és szolgáltatások iparág.

Bill Watson, az Invest Europe közép- és kelet európai munkacsoportjának elnöke közölte: „A magántőke minden eddiginél több vállalatot támogatott Közép- és Kelet-Európában. Ezek gyorsan növekvő vállalkozások, amelyek elősegíthetik a régió fellendülését a járvány következményei, valamint annak hosszú távú gazdasági és társadalmi fejlődése után. A közép-kelet-európai országok azon az úton haladnak, amely konvergál Európa többi részével, és a magántőke alapvető szerepet játszhat abban, hogy a régió vállalkozásai teljes potenciáljukat kihasználhassák.”

Eric de Montgolfier, az Invest Europe vezérigazgatója hozzátette: „A közép-kelet-európai magántőke-hátterű vállalatok helyi, regionális és globális bajnokokká fejlődnek. Nemcsak a régióban rejlő tehetséget, készségeket és vállalkozói szellemet emelik ki, hanem azt a hatalmas lehetőséget is kihasználják, amely még mindig elérhető. A tapasztalt vezetők együttműködnek a vállalkozásokkal, hogy azok a következő szintre léphessenek.”

Eszter Elemér a HVCA elnöke így kommentálta az IE jelentését: „Figyelemre méltó, hogy Magyarország a befektetések darabszámát tekintve első helyen van, ennek egyik oka a magvető és a korai fázisú befektetések kiemelkedően magas száma. Ez örömteli, hiszen ezek a vállalkozások – amelyek sok esetben erős tudományos háttérrel rendelkező, egyetemi spin-off-ok” – jó céltársaságai lehetnek a következő évek hazai kihelyezéseinek és értékes coinvest aktivitásra sarkallják a régió alapkezelőit. Mindez végső soron az itthoni magas szellemi hozzáadott értékkel létrejövő, globális piacra összpontosító, exportképes vállalkozások hazai erősödését vetíti előre.”

A nyilvános tőzsdei bevezetések erős évet zárták a magántőke kiszállások révén, felhívva a figyelmet a kelet-közép-európai országokban létrehozandó vállalatok erejére és lehetőségeire.

A kiszállások 47 százalékkal, 1,4 milliárd euróra nőttek a beruházások korábbi bekerülési költségein mérve, a nyilvános tőzsdei jegyzések pedig rekord 690 millió eurót értek el. Tavaly a közép-kelet-európai régió több mint kétszeresére (5,8 százalékra) emelte az európai kiszállási érték arányát.

A régió magántőke forrásbevonása 1 milliárd euróra csökkent, mivel a térség nagy alapkezelői nem hoztak létre új alapokat. Ugyanakkor a kockázati tőkeszektor 667 millió eurót gyűjtött össze 2020-ban, ami a rekordok közül a második legmagasabb. Mindez tartósan magas szintű befektetési tevékenységet vetít előre az elkövetkező években.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 09:10:00
A hazai villamosenergia-nagykereskedelmi piac meghatározó szereplőjeként az MVM Partner Zrt. rendszeresen értékesít áramot árverésein, speciális, máshol nem kapható termékek formájában is. Az egyenlő feltételek mentén lényegében bármely érintett piaci szereplő számára elérhető aukciók jelentős előnyöket kínálnak a potenciális vásárlóknak az egyéb lehetőségekhez képest.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS