Magyarországon volt a legtöbb befektetés tavaly

2021. 07. 06., 19:00

A magántőke-társaságok rekordszámú 566 vállalatba fektettek be Közép- és Kelet-Európában 2020-ban. A szektor dinamikusan fejlődő kkv-kat és induló vállalkozásokat támogatott, elősegítve a COVID-19 hatásaiból való kilábalást és megalapozván a hosszú távú gazdasági és társadalmi fejlődést az egész régióban.

Az Invest Europe, az európai magántőke, kockázati tőke és infrastruktúra ágazatokat, valamint azok befektetőit képviselő szakmai egyesület közzétette legújabb, 2020-as évre vonatkozó Közép- és Kelet- Európai Éves jelentését.

Az elemzésből kiderül, hogy a magántőke-befektetésekben részesülő 566 vállalat száma 15 százalékkal nőtt az előző évi rekordhoz képest, és 46 százalékkal verte az ötéves (2015-2019) átlagot.

A kockázat tőke volt a vállalati befektetések mozgatórugója 2020-ban; a befektetők 474 induló és bővülő vállalkozást támogattak 358 millió eurós összértékű befektetéssel – ami csak 4 százalékkal alacsonyabb a 2019-ben elért minden idők csúcsánál. A teljes magántőke befektetések összege tavaly 1,7 milliárdra csökkent, főként a 300 millió eurót meghaladó tőkekötelezettséggel járó nagy kivásárlási ügyletek hiánya miatt.

Lengyelország adta a régió teljes beruházási értékének egynegyedét (431 millió euró) és a finanszírozásban részesülő vállalatok egyötöde lengyelországi. Beruházási érték szerint őket követte Észtország (teljes befektetett érték 21 százaléka), Csehország (17 százalék), Magyarország (14 százalék) és végül Horvátország (9 százalék).

Befektetési ügyletszámot vizsgálva, Magyarország áll a dobogó tetején; 236 vállalat jutott 226 millió euró támogatáshoz, amiből 220 kockázati tőke volt. Lengyelország összesen 105 új beruházásról számolt be, ebből 82 volt kockázati ügylet. A teljes régiót vizsgálva az információs és kommunikációs technológia szektorban lévő cégek jutottak a befektetések feléhez, ezt követte a fogyasztási cikkek és szolgáltatások iparág.

Bill Watson, az Invest Europe közép- és kelet európai munkacsoportjának elnöke közölte: „A magántőke minden eddiginél több vállalatot támogatott Közép- és Kelet-Európában. Ezek gyorsan növekvő vállalkozások, amelyek elősegíthetik a régió fellendülését a járvány következményei, valamint annak hosszú távú gazdasági és társadalmi fejlődése után. A közép-kelet-európai országok azon az úton haladnak, amely konvergál Európa többi részével, és a magántőke alapvető szerepet játszhat abban, hogy a régió vállalkozásai teljes potenciáljukat kihasználhassák.”

Eric de Montgolfier, az Invest Europe vezérigazgatója hozzátette: „A közép-kelet-európai magántőke-hátterű vállalatok helyi, regionális és globális bajnokokká fejlődnek. Nemcsak a régióban rejlő tehetséget, készségeket és vállalkozói szellemet emelik ki, hanem azt a hatalmas lehetőséget is kihasználják, amely még mindig elérhető. A tapasztalt vezetők együttműködnek a vállalkozásokkal, hogy azok a következő szintre léphessenek.”

Eszter Elemér a HVCA elnöke így kommentálta az IE jelentését: „Figyelemre méltó, hogy Magyarország a befektetések darabszámát tekintve első helyen van, ennek egyik oka a magvető és a korai fázisú befektetések kiemelkedően magas száma. Ez örömteli, hiszen ezek a vállalkozások – amelyek sok esetben erős tudományos háttérrel rendelkező, egyetemi spin-off-ok” – jó céltársaságai lehetnek a következő évek hazai kihelyezéseinek és értékes coinvest aktivitásra sarkallják a régió alapkezelőit. Mindez végső soron az itthoni magas szellemi hozzáadott értékkel létrejövő, globális piacra összpontosító, exportképes vállalkozások hazai erősödését vetíti előre.”

A nyilvános tőzsdei bevezetések erős évet zárták a magántőke kiszállások révén, felhívva a figyelmet a kelet-közép-európai országokban létrehozandó vállalatok erejére és lehetőségeire.

A kiszállások 47 százalékkal, 1,4 milliárd euróra nőttek a beruházások korábbi bekerülési költségein mérve, a nyilvános tőzsdei jegyzések pedig rekord 690 millió eurót értek el. Tavaly a közép-kelet-európai régió több mint kétszeresére (5,8 százalékra) emelte az európai kiszállási érték arányát.

A régió magántőke forrásbevonása 1 milliárd euróra csökkent, mivel a térség nagy alapkezelői nem hoztak létre új alapokat. Ugyanakkor a kockázati tőkeszektor 667 millió eurót gyűjtött össze 2020-ban, ami a rekordok közül a második legmagasabb. Mindez tartósan magas szintű befektetési tevékenységet vetít előre az elkövetkező években.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 15., 16:20
A Webes Ügysegéd helyett a NAV Ügyfélportál új, Vállalkozói Ügysegédje szolgál majd a vállalkozói bejelentkezésre és az adatváltozások közlésére. A tesztüzem– a vállalkozói érdekképviseleti szervek bevonásával – január második felében indul.
2026-01-15 11:05:00
2025 végére jelentősen javultak a hazai kkv-szektor várakozásai – derül ki a K&H kkv bizalmi index 2025 negyedik negyedévében végzett kutatásából, amely 400 hazai kis- és középvállalkozás válaszai alapján mutatja be a szegmens gazdasági várakozásait. A bizalmi index értéke az előző két negyedévhez képest 10 ponttal emelkedett, így jelenleg mínusz 4 ponton áll.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.
Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS