K&H: két számjegyű mínusszal szembesülhetnek a megtakarítással rendelkezők, ha nem lépnek időben

2023. 05. 11., 17:13

Erőteljesen megváltozott a befektetési környezet az elmúlt időszakban, míg 2022 a zuhanás éve volt, idén jöhet a fordulat, de kockázatokkal is számolni kell – hangzott el a K&H befektetői klubjában. A pénzintézet szakértői beszéltek az infláció megtakarításokra gyakorolt hatása mellett az időzítés csapdájáról és a gyakran háttérbe szoruló gazdasági ciklusok alakulásáráról is.

Nemzetközi és ezzel összefüggésben hazai szinten is megváltozott a befektetési környezet az utóbbi időszakban. Ennek hátterében egyebek mellett a koronavírus járvány utóhatása, az orosz-ukrán konfliktus és a bizonytalan gazdasági környezet áll. Éppen ezért ahhoz, hogy a megtakarítások értéke megmaradjon, növekedjen, a korábbihoz képest más stratégiákra van szükség.

Kulcsfontosságú ciklusok

Nem túlzás azt állítani, hogy 2022 elsősorban a zuhanás éve volt, mind a kötvény- mind a részvénypiacokon, főként az emelkedő infláció és a romló gazdasági kilátások miatt. A világszerte felpörgő infláció pedig még az idén is fejtörést okoz a befektetőknek, de az év első hónapjai alapján már közel lehet a fordulat” – mondta Bánhalmi Gábor, a K&H alapok kezelőjének vezető stratégája a pénzintézet befektetői klub eseményén. A szakember szerint a befektetési döntéseknél elsősorban a hosszabb távú folyamatokat, a gazdasági ciklusok alakulását kell figyelni, ami azonban sokszor háttérbe szorul, mivel érzelmi alapon, gyakran rövid távú döntéseket hoznak a megtakarítók.

„A múlt év befektetési szempontból nagyon nehéz volt, ezzel együtt megtakarítóként most is érdemes már előre gondolkodnunk és nem a visszapillantó tükörből vezetnünk. Egyelőre még csak közelítünk az inflációs és a jegybanki fordulathoz, de a piac mindig előrébb jár, amihez nekünk is alkalmazkodnunk kell, amikor a befektetéseinkről döntünk”.

A K&H szakértője szerint az is nagyon fontos, hogy a megtakarítók ne essenek az időzítés csapdájába. „Ha nem vagyunk kint a piacon, lemaradhatunk a fordulatról. A rövid távra tervezés csalóka lehet, az újságcikkek, pillanatnyi hírek elviszik mind a piacot, mind a befektetni tervezőket a racionális döntésektől az érzelmi alapú döntések irányába. Hosszabb távon viszont a fundamentumok érvényesülnek és ha tudjuk, hol járunk a gazdasági ciklusban, sokkal biztosabban megjósolható, hogy melyik eszköztípus teljesíthet jobban a következő időszakban” – tette hozzá Bánhalmi Gábor.

Aki nem lép, jelentős veszteséget könyvelhet el

Ha a globális gazdaságot nézzük, jelenleg a gazdasági növekedési ciklus késői szakaszából egyre inkább átlépünk a recessziós szakaszba, így érdemes a portfólióink szerkezetét is ennek megfelelően áthangolnunk. A magyar porondot tekintve arra számítunk, hogy az év második felében a várhatóan csökkenő infláció és a stabilizálódó forint árfolyam lehetővé teszi az MNB számára, hogy fokozatosan elkezdje a kamatcsökkentéseket, így a rövid kötvények és pénzpiaci eszközök hozamai is mérséklődnek majd.

Az infláció csökkenése a hosszú kötvények hozamát is lefelé tolhatja majd, ez pedig jó lehetőségeket hozhat a következő években. Vagyis idén érdemes lehet majd a rövid lejáratú kötvényekből fokozatosan átlépni a hosszabb lejáratú kötvények irányába, a hosszabb távon elérhető magasabb hozamok reményében.

Összességében a legfontosabb, hogy a jelenlegi inflációs környezetben, aki csak teheti, válasszon valamilyen eszközt a megtakarításának gyarapításához. Egyrészt azért, mert aki nem fekteti be a megtakarítását, az két számjegyű reálveszteséget lesz kénytelen elkönyvelni, ennyivel csökkenhet ugyanis a spórolt pénzének vásárlóereje. Másfelől egy nem megfelelően kialakított, a gazdasági ciklusok változását nem követő portfólióval 4-5 éves időtávon jelentős hozamtól lehet elesni. E két tényező eredőjeként komoly összegről mondanak le, akik nem „lépnek ki a piacra”.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-26 20:10:49
A Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara megtartotta hagyományos Gazdasági Évnyitó rendezvényét, amelyen dr. Pogátsa Zoltán közgazdász és Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója tartott előadást, továbbá a VOSZ Veszprém Vármegyei Szervezete és a VKIK együttműködési megállapodását is aláírták.
2024-02-26 19:10:00
A 2023-as év minimális cégszámcsökkenéssel zárult az építőiparban. Az alapítások száma mélypontra, ötezer alá csökkent, míg a megszűnések száma ötezer fölé emelkedett. Az építőipari szektorban tevékenykedő egyéni vállalkozások többsége kivárt, minden hatodik vállalkozó ideiglenesen felfüggesztette tevékenységét.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS