Hatalmas profitot értek el a háborús évben a magyar brókercégek

2023. 02. 23., 17:49

Óriási nyereséget értek el a háborús évben a hazai brókercégek, amelyek a tranzakciós illetéket ugyan megkapták, de az extraprofitadót eddig teljesen megúszták. A forgalom megnőtt, a spekulánsokat a tranzakciós illeték sem tartotta vissza, és maguk a brókerek is ügyesen tették meg tétjeiket a piacokon. Ennek eredményeként a korábbi évek meredek emelkedése után is több mint duplájára tudott nőni a befektetési vállalkozások profitja 2022-ben – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Egy évvel ezelőtt, 2022. február 24-én ezelőtt tört ki az orosz-ukrán háború, és ha volt olyan szektor, amelyik nagyot profitált ebből, az a befektetési vállalkozásoké volt. A magyar brókercégek rekord nyereséggel zárták a 2022-es évet, az adózott eredményük 48,6 milliárd forint lett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. Ez több mint a két és félszerese a 2021-esnek, ami pedig szintén hatalmas rekordnak számított a korábbi évekhez képest.

A gigantikus nyereség dacára a brókercégek mindeddig kimaradtak az extraprofitadóból. Érintette viszont a szektort a tranzakciós illeték kiterjesztése. Ezt a közterhet az ügyfélszámlákon és a sajátszámlákon lebonyolított értékpapír-forgalom után szedik be, a mértéke 0,3 százalék, maximum vételenként 10 ezer forint. Ez a fizetnivaló azonban nem látszott meg sem a forgalmukon, sem a nyereségükön.

A befektetési vállalkozások forgalma megugrott tavaly. A fő tevékenységükből, a befektetési szolgáltatásokból származó bevétel a 2021-es kétszeresére nőtt, meghaladta az 1000 milliárd forintot. Akár áthárították az ügyfelekre a tranzakciós illetéket, akár nem, ez figyelemreméltó bővülés. A kiadásaik is megduplázódtak, 956 milliárd forintra nőttek, vélhetően az új közteher és a megugró forgalom miatt.

A befektetési szolgáltatási tevékenység eredménye végül 28 százalékkal 52 milliárd forintra emelkedett. A tavalyi rekord nyereség fő forrása nem is ez volt, hanem a pénzügyi műveleteken elért vaskos haszon. A brókercégek szakértői olyan ügyesen spekuláltak tavaly, hogy a pénzügyi műveletek eredménye 32,4 milliárd forint lett, ennek majdnem a felét az utolsó negyedévben keresték meg.

Az orosz-ukrán háború kirobbanása és a magas infláció sok kisbefektetőt késztetett arra, hogy értékálló befektetés után nézzen, és a részvényeket vagy befektetési jegyeket vásároljon. Ennek is köszönhető, hogy az általános árfolyamesés ellenére a brókercégeknél lévő idegen tulajdonú (ügyfelek számláján lévő) értékpapír-állomány összesen 33 százalékkal nőtt tavaly, és az év utolsó negyedében folyamatosan 7 ezer milliárd forint fölött volt.

Kiemelkedően magas volt a forgalom a brókercégeknél a háború kitörésének időszakában, februárban és márciusban, és megugrott a kötések volumene akkor is, amikor például a forint árfolyama a mélybe zuhant. Ez pedig kedvez a szektornak, hiszen a brókercégek az eladásokért és a vételekért is szedhetnek be díjat. Azon is sokat kereshettek a befektetési vállalkozások, amikor a befektetők eladták az alacsony kamatozású állampapírjaikat, hogy befektetési alapokat, részvényeket vagy másféle, több hozammal kecsegtető állampapírt, inflációkövető PMÁP-ot vagy Bónuszt vegyenek az árukból – írja a Bank360.hu.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS