Észak-Amerikát is megelőzte térségünk a külföldi befektetőknél

2019. 07. 22., 14:15

A világ második legvonzóbb befektetési célpontja Közép-Kelet-Európa – közölte az EY nemzetközi tanácsadó cég hétfőn az EY European Attractiveness Survey alapján, amely a tavaly megvalósult, munkahelyteremtéssel járó beruházásokat vizsgálta.

A felmérést a CSA Institute végezte 2019. január és február között 506 nemzetközi döntéshozó megkérdezésével.

A közleményben kitérnek arra, hogy Európában hat év után mérséklődött először a működőtőke-befektetések (FDI) száma, azonban a 6356 lezárt projekttel így is az elmúlt húsz év második legjobb eredményét produkálta a kontinens.

Kiemelték: Nyugat-Európa továbbra is a legvonzóbb terep világszerte a befektetők számára, 56 százalékuk sorolja a három legnépszerűbb célpont közé.

A felmérés eredménye alapján Közép-Kelet-Európa már a második legvonzóbb régió, megelőzve Észak-Amerikát és Kínát is.

A legtöbb európai működőtőke-befektetés továbbra is az Egyesült Királyságba irányult, a küszöbön álló Brexit miatt azonban érezhető a beruházók bizonytalansága. A brit piacot Franciaország, majd Németország követi a rangsorban. Magyarország a 15. helyen áll a tavaly elért 101 FDI-tranzakcióval – közölte az EY.

Kimutatták, hogy Európában a technológiai szektor továbbra is virágzik. 2018-ban 1227 munkahelyteremtéssel járó beruházás történt, ami az öt évvel ezelőtti érték duplája. A növekedés elsősorban az amerikai befektetőknek volt köszönhető, akik az összes tranzakció 37 százalékáért feleltek. Ugyancsak erős volt a külföldi beruházási kedv olyan, hagyományosnak mondható európai iparágakban is, mint a szállítmányozás, a gépipar és a vegyipar.

Sánta Miklós, az EY nemzetközi adózással foglalkozó vezetője a közleményben kifejtette, Közép- és Kelet-Európa az elmúlt harminc évben befektetési szempontból a kontinens műhelyeként működött. A szűkülő munkaerőpiac és az emelkedő bérek miatt azonban ez megváltozott, Közép-Európa már Nyugat-Európa elővárosa - fogalmazott a szakember.

Rámutat Sánta Miklós arra is, hogy egyre több a jelentős hozzáadott értékkel bíró befektetés, így a munkaintenzív, alacsony bérekre építő FDI-projektek Európában is mindinkább dél és kelet felé irányulnak. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS