Észak-Amerikát is megelőzte térségünk a külföldi befektetőknél

2019. 07. 22., 14:15

A világ második legvonzóbb befektetési célpontja Közép-Kelet-Európa – közölte az EY nemzetközi tanácsadó cég hétfőn az EY European Attractiveness Survey alapján, amely a tavaly megvalósult, munkahelyteremtéssel járó beruházásokat vizsgálta.

A felmérést a CSA Institute végezte 2019. január és február között 506 nemzetközi döntéshozó megkérdezésével.

A közleményben kitérnek arra, hogy Európában hat év után mérséklődött először a működőtőke-befektetések (FDI) száma, azonban a 6356 lezárt projekttel így is az elmúlt húsz év második legjobb eredményét produkálta a kontinens.

Kiemelték: Nyugat-Európa továbbra is a legvonzóbb terep világszerte a befektetők számára, 56 százalékuk sorolja a három legnépszerűbb célpont közé.

A felmérés eredménye alapján Közép-Kelet-Európa már a második legvonzóbb régió, megelőzve Észak-Amerikát és Kínát is.

A legtöbb európai működőtőke-befektetés továbbra is az Egyesült Királyságba irányult, a küszöbön álló Brexit miatt azonban érezhető a beruházók bizonytalansága. A brit piacot Franciaország, majd Németország követi a rangsorban. Magyarország a 15. helyen áll a tavaly elért 101 FDI-tranzakcióval – közölte az EY.

Kimutatták, hogy Európában a technológiai szektor továbbra is virágzik. 2018-ban 1227 munkahelyteremtéssel járó beruházás történt, ami az öt évvel ezelőtti érték duplája. A növekedés elsősorban az amerikai befektetőknek volt köszönhető, akik az összes tranzakció 37 százalékáért feleltek. Ugyancsak erős volt a külföldi beruházási kedv olyan, hagyományosnak mondható európai iparágakban is, mint a szállítmányozás, a gépipar és a vegyipar.

Sánta Miklós, az EY nemzetközi adózással foglalkozó vezetője a közleményben kifejtette, Közép- és Kelet-Európa az elmúlt harminc évben befektetési szempontból a kontinens műhelyeként működött. A szűkülő munkaerőpiac és az emelkedő bérek miatt azonban ez megváltozott, Közép-Európa már Nyugat-Európa elővárosa - fogalmazott a szakember.

Rámutat Sánta Miklós arra is, hogy egyre több a jelentős hozzáadott értékkel bíró befektetés, így a munkaintenzív, alacsony bérekre építő FDI-projektek Európában is mindinkább dél és kelet felé irányulnak. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS