Értékpapír-állományok: MNB-összefoglaló az augusztusi változásokról

Értékpapír-állományok: MNB-összefoglaló az augusztusi változásokról
2022. 10. 07., 13:13

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 608 milliárd forinttal csökkent, a rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 59 milliárd forinttal növekedett augusztusban.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 608 milliárd forinttal csökkent augusztusban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 125 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán augusztusban 6 milliárd forint értékben öt új sorozat kibocsátására került sor, egy papír járt le 148 milliárd forint összegben. Az aukciókon 299 milliárd forint névértékű rábocsátás történt, a visszavásárlások névértéken 44 milliárd forintot tettek ki. A nem aukció keretében értékesített (lakossági) kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 255 milliárd forintos állománycsökkenést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy aukciós ki- és rábocsátások 117 milliárd forintot tettek ki, a lejárat 258 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 41 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok nőttek, az árváltozás -208 milliárd forintot tett ki. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán augusztusban sem új kibocsátásra, sem lejáratra nem került sor. Az árváltozás 335 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 120 milliárd forinttal növelte az állományt.

A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 6 milliárd forinttal csökkent augusztusban. A tárgyhónapban kibocsátás, lejárat és visszavásárlás sem volt. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1709 milliárd forintot tett ki augusztus végén.

Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott – kötvények állománya augusztusban 75 milliárd forinttal csökkent. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 2 457 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 3 595 milliárd forintot ért el a hó végén. Augusztusban a kibocsátások értéke 80 milliárd forintot, a lejáratok összesen 107 milliárd forintot tettek ki. Az árváltozás 75 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 9 milliárd forinttal növelte az állományt.

Augusztusban a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 235 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 119 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 11 304 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 11 milliárd forintot tett ki, a lejárat 7 milliárd forint volt. Az árváltozás 12 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 14 milliárd forinttal növelte az állományt.

A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 59 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 3 125 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 5071 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 47 milliárd forintot tettek ki augusztus végén. A vezető papírok árfolyama vegyesen alakult, a részvénypiaci kapitalizáció 0,7 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 39 milliárd forinttal növelte az állományt. A hónap során sem új bevezetésre, sem kivezetésre nem került sor.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása

A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománycsökkenésén belül 35 milliárd forinttal csökkent a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok állománya, melyen belül mind a forintban, mind a devizában kibocsátott állampapírok állománya csökkent. Augusztusban a tőzsdei részvények és a befektetési jegyek állománya növekedett, a növekedés 15 milliárd és 1 milliárd forintot tett ki, ezzel szemben egyéb kötvények állománya 6 milliárd forinttal csökkent.

A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 62 milliárd forinttal csökkent augusztusban. Ezen belül a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok és a tőzsdei részvények állománya csökkent, a csökkenés 66 milliárd és 1 milliárd forint volt. A jelzáloglevél, az egyéb kötvény és a befektetési jegy állományuk növekedett, a növekedés mindhárom értékpapírfajta esetén 2 milliárd forint volt.

A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 154 milliárd forinttal növekedett a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások 12 milliárd forinttal csökkentették állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 99 milliárd forint a csökkenés; a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapírokból 71 milliárd forint, a devizában kibocsátott állampapírokból pedig 16 milliárd forint állománynövekedés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások növelték a befektetési jegy és az egyéb kötvény állományukat, a növekedés 164 milliárd és 5 milliárd forintot tett ki. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya csökkent a hónap során.

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül augusztusban minden szektorban csökkent az állomány, a külföldiek állománya 290 milliárd forinttal, a pénzügyi vállalatok, a nem pénzügyi vállalatok és az államháztartási szektor állománya 284 milliárd, 14 milliárd és 10 milliárd forinttal csökkent. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 10 milliárd forinttal szintén csökkent augusztusban. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS