Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak legfontosabb mutatói.
A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 537 milliárd forinttal növekedett áprilisban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 66 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán áprilisban a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 409 milliárd forintot, a törlesztések 67 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 167 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 743 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 834 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 63 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok csökkentek, az árváltozás 323 milliárd forinttal növelte az állományt. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán egy új dollárban denominált papír került kibocsátásra 182 milliárd forint értékben, lejárat nem volt. Az árváltozás 33 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 203 milliárd forinttal csökkentette az állományt áprilisban.
A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 34 milliárd forinttal növekedett áprilisban. A tárgyhónapban a ki- és rábocsátások 21 milliárd forintot tettek ki, lejárat nem volt. Az árváltozás 11 milliárd forinttal, a devizaárfolyam változása 1 milliárd forinttal növelte az állományt. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 872 milliárd, a devizában kibocsátott jelzáloglevelek állománya 203 milliárd forintot tett ki április végén.
Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott - kötvények állománya áprilisban 614 milliárd forinttal csökkent, melyből az MNB kötvények állománycsökkenése 698 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 7 943 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 4 275 milliárd forintot ért el a hó végén. Áprilisban a nem pénzügyi vállalatok, a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetében a ki- és rábocsátások értéke 149 milliárd forintot tett ki, a lejáratok és visszavásárlások értéke 72 milliárd forint volt. Az árváltozás 50 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 76 milliárd forinttal csökkentette az állományt.
Áprilisban a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 223 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 447 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 23 485 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 40 milliárd forint, a lejárat 12 milliárd forint volt. Az árváltozás 29 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 8 milliárd forinttal csökkentette az állományt.
A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 540 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 8 440 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 8 028 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 103 milliárd forintot tettek ki április végén. A vezető papírok árfolyama emelkedett, a részvénypiaci kapitalizáció 3,4 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 532 milliárd forinttal növelte az állományt.
A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása
A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománynövekedésén belül 425 milliárd forinttal csökkent az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén csökkent a tőzsdei részvények állománya, a csökkenés 33 milliárd forint volt. Ezzel szemben a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok, az egyéb kötvények, a befektetési jegyek és a jelzáloglevelek állománya növekedett, a növekedés 524 milliárd, 38 milliárd, 3 milliárd és 1 milliárd forintot tett ki.
A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 256 milliárd forinttal csökkent áprilisban. A befektetési jegy, a jelzáloglevél és a tőzsdei részvény állományuk növekedett, a növekedés 23 milliárd, 20 milliárd és 3 milliárd forint volt a hónap során. Az MNB kötvény, a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír és az egyéb kötvény állományuk csökkent, a csökkenés 162 milliárd, 82 milliárd és 58 milliárd forint volt áprilisban.
A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 38 milliárd forinttal növekedett a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások állampapírállománya 102 milliárd forinttal csökkent; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 84 milliárd forint, a devizában kibocsátott állampapíroknál 14 milliárd forint állománynövekedés valósult meg, ezzel szemben a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 200 milliárd állománycsökkenés történt. A befektetési jegy, az egyéb kötvény, a tőzsdei részvény és a jelzáloglevél állományuk egyaránt növekedett, a növekedés 105 milliárd, 19 milliárd, 19 milliárd és 1 milliárd forint volt. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően csökkent áprilisban.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül a pénzügyi vállalatok és a külföldiek állománya növekedett, növekedés 367 milliárd és 353 milliárd forintot tett ki. Az államháztartási szektor és a nem pénzügyi vállalatok állománya csökkent áprilisban, a csökkenés 49 milliárd és 33 forintot ért el. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 102 milliárd forinttal csökkent a tárgyidőszakban. (MNB)
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.