Értékpapír-állományok: közzétette az MNB a legfrissebb, 2025. áprilisi adatokat

2025. 06. 10., 10:25

Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak legfontosabb mutatói.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 537 milliárd forinttal növekedett áprilisban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 66 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán áprilisban a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 409 milliárd forintot, a törlesztések 67 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 167 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 743 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 834 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 63 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok csökkentek, az árváltozás 323 milliárd forinttal növelte az állományt. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán egy új dollárban denominált papír került kibocsátásra 182 milliárd forint értékben, lejárat nem volt. Az árváltozás 33 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 203 milliárd forinttal csökkentette az állományt áprilisban.

A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 34 milliárd forinttal növekedett áprilisban. A tárgyhónapban a ki- és rábocsátások 21 milliárd forintot tettek ki, lejárat nem volt. Az árváltozás 11 milliárd forinttal, a devizaárfolyam változása 1 milliárd forinttal növelte az állományt. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 872 milliárd, a devizában kibocsátott jelzáloglevelek állománya 203 milliárd forintot tett ki április végén.

Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott - kötvények állománya áprilisban 614 milliárd forinttal csökkent, melyből az MNB kötvények állománycsökkenése 698 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 7 943 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 4 275 milliárd forintot ért el a hó végén. Áprilisban a nem pénzügyi vállalatok, a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetében a ki- és rábocsátások értéke 149 milliárd forintot tett ki, a lejáratok és visszavásárlások értéke 72 milliárd forint volt. Az árváltozás 50 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 76 milliárd forinttal csökkentette az állományt.

Áprilisban a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 223 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 447 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 23 485 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 40 milliárd forint, a lejárat 12 milliárd forint volt. Az árváltozás 29 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 8 milliárd forinttal csökkentette az állományt.

A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 540 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 8 440 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 8 028 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 103 milliárd forintot tettek ki április végén. A vezető papírok árfolyama emelkedett, a részvénypiaci kapitalizáció 3,4 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 532 milliárd forinttal növelte az állományt.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása

A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománynövekedésén belül 425 milliárd forinttal csökkent az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén csökkent a tőzsdei részvények állománya, a csökkenés 33 milliárd forint volt. Ezzel szemben a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok, az egyéb kötvények, a befektetési jegyek és a jelzáloglevelek állománya növekedett, a növekedés 524 milliárd, 38 milliárd, 3 milliárd és 1 milliárd forintot tett ki.

A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 256 milliárd forinttal csökkent áprilisban. A befektetési jegy, a jelzáloglevél és a tőzsdei részvény állományuk növekedett, a növekedés 23 milliárd, 20 milliárd és 3 milliárd forint volt a hónap során. Az MNB kötvény, a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír és az egyéb kötvény állományuk csökkent, a csökkenés 162 milliárd, 82 milliárd és 58 milliárd forint volt áprilisban.

A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 38 milliárd forinttal növekedett a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások állampapírállománya 102 milliárd forinttal csökkent; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 84 milliárd forint, a devizában kibocsátott állampapíroknál 14 milliárd forint állománynövekedés valósult meg, ezzel szemben a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 200 milliárd állománycsökkenés történt. A befektetési jegy, az egyéb kötvény, a tőzsdei részvény és a jelzáloglevél állományuk egyaránt növekedett, a növekedés 105 milliárd, 19 milliárd, 19 milliárd és 1 milliárd forint volt. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően csökkent áprilisban.

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül a pénzügyi vállalatok és a külföldiek állománya növekedett, növekedés 367 milliárd és 353 milliárd forintot tett ki. Az államháztartási szektor és a nem pénzügyi vállalatok állománya csökkent áprilisban, a csökkenés 49 milliárd és 33 forintot ért el. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 102 milliárd forinttal csökkent a tárgyidőszakban. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 10:10
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.
2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 10., 12:10
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS