Értékpapír-állományok: közzétette az MNB a legfrissebb, 2025. áprilisi adatokat

2025. 06. 10., 10:25

Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak legfontosabb mutatói.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 537 milliárd forinttal növekedett áprilisban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 66 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán áprilisban a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 409 milliárd forintot, a törlesztések 67 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 167 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 743 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 834 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 63 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok csökkentek, az árváltozás 323 milliárd forinttal növelte az állományt. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán egy új dollárban denominált papír került kibocsátásra 182 milliárd forint értékben, lejárat nem volt. Az árváltozás 33 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 203 milliárd forinttal csökkentette az állományt áprilisban.

A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 34 milliárd forinttal növekedett áprilisban. A tárgyhónapban a ki- és rábocsátások 21 milliárd forintot tettek ki, lejárat nem volt. Az árváltozás 11 milliárd forinttal, a devizaárfolyam változása 1 milliárd forinttal növelte az állományt. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 872 milliárd, a devizában kibocsátott jelzáloglevelek állománya 203 milliárd forintot tett ki április végén.

Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott - kötvények állománya áprilisban 614 milliárd forinttal csökkent, melyből az MNB kötvények állománycsökkenése 698 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 7 943 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 4 275 milliárd forintot ért el a hó végén. Áprilisban a nem pénzügyi vállalatok, a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetében a ki- és rábocsátások értéke 149 milliárd forintot tett ki, a lejáratok és visszavásárlások értéke 72 milliárd forint volt. Az árváltozás 50 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 76 milliárd forinttal csökkentette az állományt.

Áprilisban a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 223 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 447 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 23 485 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 40 milliárd forint, a lejárat 12 milliárd forint volt. Az árváltozás 29 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 8 milliárd forinttal csökkentette az állományt.

A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 540 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 8 440 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 8 028 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 103 milliárd forintot tettek ki április végén. A vezető papírok árfolyama emelkedett, a részvénypiaci kapitalizáció 3,4 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 532 milliárd forinttal növelte az állományt.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása

A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománynövekedésén belül 425 milliárd forinttal csökkent az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén csökkent a tőzsdei részvények állománya, a csökkenés 33 milliárd forint volt. Ezzel szemben a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok, az egyéb kötvények, a befektetési jegyek és a jelzáloglevelek állománya növekedett, a növekedés 524 milliárd, 38 milliárd, 3 milliárd és 1 milliárd forintot tett ki.

A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 256 milliárd forinttal csökkent áprilisban. A befektetési jegy, a jelzáloglevél és a tőzsdei részvény állományuk növekedett, a növekedés 23 milliárd, 20 milliárd és 3 milliárd forint volt a hónap során. Az MNB kötvény, a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír és az egyéb kötvény állományuk csökkent, a csökkenés 162 milliárd, 82 milliárd és 58 milliárd forint volt áprilisban.

A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 38 milliárd forinttal növekedett a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások állampapírállománya 102 milliárd forinttal csökkent; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 84 milliárd forint, a devizában kibocsátott állampapíroknál 14 milliárd forint állománynövekedés valósult meg, ezzel szemben a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 200 milliárd állománycsökkenés történt. A befektetési jegy, az egyéb kötvény, a tőzsdei részvény és a jelzáloglevél állományuk egyaránt növekedett, a növekedés 105 milliárd, 19 milliárd, 19 milliárd és 1 milliárd forint volt. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően csökkent áprilisban.

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül a pénzügyi vállalatok és a külföldiek állománya növekedett, növekedés 367 milliárd és 353 milliárd forintot tett ki. Az államháztartási szektor és a nem pénzügyi vállalatok állománya csökkent áprilisban, a csökkenés 49 milliárd és 33 forintot ért el. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 102 milliárd forinttal csökkent a tárgyidőszakban. (MNB)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 02., 14:30
A Z generáció tudatosan, de rendkívül élménycentrikusan költ – derül ki egy generációról készült átfogó kutatásból. A riport készítésében közreműködött a Diverzum, hazánk legnagyobb diákkedvezményeket kínáló platformja is, amelynek a partnerségi vezetőjével, Takács Péterrel beszélgettünk a Cégkassza Podcast legújabb adásában. A szakértő megosztotta gondolatait a Diverzum indulásáról, valamint a fiatalok fogyasztási szokásairól és digitális életmódjáról is.
2025. 06. 13., 12:05
A szezonálisan kiigazított adatok szerint az egy hónappal korábbihoz képest 1,8 százalékkal csökkent az ipai termelés volumene az Európai Unióban 2025. áprilisban, az egy évvel korábbit ugyanakkor így is meghaladta 0,6 százalékkal.
2025. 06. 12., 11:05
Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.
2025. 05. 04., 10:25
epizód: 2025 / 9   |   hossz: 29:18
A cégvezetői és értékesítői tréningeken, illetve mentorprogramokon túl azt az összetett feladatot is vállalni kell, hogy fejlesszük, ne csak a gazdasági szereplők, hanem az egész társadalom fizikai és mentális egészségét – vallja Turcsán Emese, az Einstein Akadémia (érdekes módon kriminálpedagógiára szakosodott szociálpedagógus) alapítója és vezetője. Beszélgetésünk apropóját az akadémia mellett életre hívott Einstein Alapítvány, illetve a kibontakozóban lévő Kék Zóna Projekt adta. Előbbi fiatal tehetségek felkarolására és díjazására jött létre, míg utóbbi hazánkban akarja kialakítani a hosszú, kiegyensúlyozott életet élő emberek közösségét – egészen átfogó kutatásokkal és gyakorlatokkal.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS