Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak mutatói.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 631 milliárd forinttal növekedett májusban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 45 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán májusban a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 305 milliárd forintot, a törlesztések 5 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 67 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 675 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 553 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 69 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok csökkentek, az árváltozás 194 milliárd forintot tett ki. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán májusban sem új kibocsátás, sem lejárat nem volt, a tranzakció nagyságát a kamathalmozódás és kamatfizetés egyenlege határozta meg. Az árváltozás 133 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 105 milliárd forinttal növelte az állományt.
A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 14 milliárd forinttal nőtt májusban. A tárgyhónapban a tranzakciót a kamatfizetések és kamatfelhalmozódások alakították. Az árváltozás a hozamváltozások hatására 10 milliárd forintot ért el májusban. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 771 milliárd forintot tett ki május végén.
Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott - kötvények állománya májusban 1 133 milliárd forinttal növekedett, melyből az MNB kötvények állománynövekedése 44 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 4 934 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 3 321 milliárd forintot ért el a hó végén. Májusban a nem pénzügyi vállalatok, hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetén a ki- és rábocsátások értéke 1 096 milliárd forintot tett ki, a lejáratok és visszavásárlások értéke 2 milliárd forint volt. Az árváltozás 12 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 12 milliárd forinttal növelte az állományt.
Májusban a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 314 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 361 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 13 852 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 28 milliárd forint, a lejáratoké 8 milliárd forint volt. Az árváltozás 92 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 1 milliárd forinttal csökkentette az állományt.
A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 281 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 3 813 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 5 280 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 46 milliárd forintot tettek ki május végén. A vezető papírok árfolyama többnyire emelkedett, a részvénypiaci kapitalizáció 3,2 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 297 milliárd forinttal növelte az állományt.
A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománynövekedésén belül 337 milliárd forinttal csökkent az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Emellett szintén csökkent a befektetési jegyek állománya, a csökkenés 2 milliárd forintot tett ki. Ezzel szemben az egyéb kötvény, a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír és a tőzsdei részvény állományuk növekedett, a növekedés 926 milliárd, 137 milliárd és 18 milliárd forintot ért le.
A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 457 milliárd forinttal növekedett májusban. Nőtt az MNB kötvény, a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír, az egyéb kötvény és a befektetési jegy állományuk, a növekedés 345 milliárd, 46 milliárd, 35 milliárd és 28 milliárd forintot tett ki. A tőzsdei részvény állományuk 1 milliárd forinttal csökkent májusban.
A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 252 milliárd forinttal nőtt a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások 86 milliárd forinttal növelték állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 148 milliárd forint, a devizában kibocsátott állampapírokból 8 milliárd forint állománynövekedés, a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapírokból pedig 69 milliárd forint állománycsökkenés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások szintén növelték a befektetési jegy és az egyéb kötvény állományukat, a növekedés 149 milliárd és 37 milliárd forintot tett ki. A tőzsdei részvény állományuk 25 milliárd forinttal csökkent májusban. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya növekedett a hónap során.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül májusban minden szektorban növekedett az állomány. A külföldiek állománya 151 milliárd forinttal, a pénzügyi vállalatok állománya 303 milliárd forinttal, a nem pénzügyi vállalatok állománya 40 milliárd forinttal és az államháztartási szektor állománya 31 milliárd forinttal növekedett. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 107 milliárd forinttal szintén növekedett májusban.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az Országos Atomenergia Hivatal jóváhagyta a paksi atomerőmű-beruházás során „az első beton öntéséhez szükséges előzetes biztonsági jelentést”, ami a projekt újabb fontos lépése – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.