Értékpapír-állományok: közzétette az MNB a legfrissebb, 2023. januári adatokat

2023. 03. 07., 20:39

Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak mutatói.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya jelentősen, 2 334 milliárd forinttal növekedett januárban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 46 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán januárban a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 216 milliárd forintot, a törlesztések 17 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 118 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 405 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 178 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 27 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok csökkentek, az árváltozás 626 milliárd forintot tett ki. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán januárban három új devizakötvény kibocsátására került sor összesen 1 567 milliárd forint értékben. Lejárat nem volt, a visszavásárlások értéke 367 milliárd forintot tett ki. Az árváltozás 334 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 342 milliárd forinttal csökkentette az állományt.

A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 13 milliárd forinttal növekedett januárban. A tárgyhónapban a rábocsátások értéke 8 milliárd forintot, a lejáratok 27 milliárd forintot tettek ki. Az árváltozás a hozamcsökkenések hatására 30 milliárd forintot ért el januárban. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 705 milliárd forintot tett ki január végén.

Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott – kötvények állománya januárban 1 232 milliárd forinttal csökkent, melyből az MNB által kibocsátott kötvények lejárata 1 364 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 3 177 milliárd, az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 3 633 milliárd forintot ért el a hó végén.

Januárban a nem pénzügyi vállalatok, hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetén a ki- és rábocsátások értéke 158 milliárd forintot tett ki, a lejáratok és visszavásárlások értéke 96 milliárd forint volt. Az árváltozás 154 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 89 milliárd forinttal csökkentette az állományt. Januárban a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 331 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 337 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 12 841 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 192 milliárd forintot tett ki, a lejárat 150 milliárd forint volt. Az árváltozás 148 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 72 milliárd forinttal csökkentette az állományt.

A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 264 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 3 816 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 5 052 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 47 milliárd forintot tettek ki január végén. A vezető papírok árfolyama többnyire nőtt, a részvénypiaci kapitalizáció 3 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 278 milliárd forinttal növelte az állományt. A hónap során egy új részvényt vezettek be a tőzsdére.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása

A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománynövekedésén belül 1 361 milliárd forinttal csökkent az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Emellett jelentősen nőtt a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok, illetve kisebb mértékben a tőzsdei részvények, az egyéb kötvények és a befektetési jegyek állománya, a növekedés 1 453 milliárd, 26 milliárd, 6 milliárd és 5 milliárd forintot ért el.

A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 21 milliárd forinttal csökkent januárban, melyen belül a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír és az MNB kötvény állományuk csökkent, a csökkenés 71 milliárd és 3 milliárd forintot tett ki. Ezzel szemben az egyéb kötvény, a befektetési jegy és a jelzáloglevél állományuk növekedett, a növekedés 45 milliárd, 5 milliárd és 3 milliárd forint volt.

A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 472 milliárd forinttal nőtt a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások 337 milliárd forinttal növelték állampapír tulajdonukat; ebből a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapírokból 110 milliárd forint, a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 185 milliárd forint, a devizában kibocsátott állampapírokból pedig 42 milliárd forint állománynövekedés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások szintén növelték a befektetési jegy és az egyéb kötvény állományukat, a növekedés 119 milliárd és 37 milliárd forintot tett ki. A tőzsdei részvényeknél 30 milliárd forint csökkenés figyelhető meg. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya növekedett a hónap során.

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül januárban minden szektorban növekedett az állomány. A külföldiek állománya 1 616 milliárd forinttal, a pénzügyi vállalatok állománya 346 milliárd forinttal, az államháztartási szektor 24 milliárd forinttal és a nem pénzügyi vállalatok állománya 9 milliárd forinttal növekedett. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 340 milliárd forinttal szintén növekedett januárban. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS