Értékpapír-állományok: közzétette az MNB a legfrissebb, 2023. januári adatokat

2023. 03. 07., 20:39

Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak mutatói.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya jelentősen, 2 334 milliárd forinttal növekedett januárban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 46 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán januárban a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 216 milliárd forintot, a törlesztések 17 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 118 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 405 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 178 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 27 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok csökkentek, az árváltozás 626 milliárd forintot tett ki. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán januárban három új devizakötvény kibocsátására került sor összesen 1 567 milliárd forint értékben. Lejárat nem volt, a visszavásárlások értéke 367 milliárd forintot tett ki. Az árváltozás 334 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 342 milliárd forinttal csökkentette az állományt.

A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 13 milliárd forinttal növekedett januárban. A tárgyhónapban a rábocsátások értéke 8 milliárd forintot, a lejáratok 27 milliárd forintot tettek ki. Az árváltozás a hozamcsökkenések hatására 30 milliárd forintot ért el januárban. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 705 milliárd forintot tett ki január végén.

Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott – kötvények állománya januárban 1 232 milliárd forinttal csökkent, melyből az MNB által kibocsátott kötvények lejárata 1 364 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 3 177 milliárd, az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 3 633 milliárd forintot ért el a hó végén.

Januárban a nem pénzügyi vállalatok, hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetén a ki- és rábocsátások értéke 158 milliárd forintot tett ki, a lejáratok és visszavásárlások értéke 96 milliárd forint volt. Az árváltozás 154 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 89 milliárd forinttal csökkentette az állományt. Januárban a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 331 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 337 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 12 841 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 192 milliárd forintot tett ki, a lejárat 150 milliárd forint volt. Az árváltozás 148 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 72 milliárd forinttal csökkentette az állományt.

A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 264 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 3 816 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 5 052 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 47 milliárd forintot tettek ki január végén. A vezető papírok árfolyama többnyire nőtt, a részvénypiaci kapitalizáció 3 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 278 milliárd forinttal növelte az állományt. A hónap során egy új részvényt vezettek be a tőzsdére.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása

A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománynövekedésén belül 1 361 milliárd forinttal csökkent az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Emellett jelentősen nőtt a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok, illetve kisebb mértékben a tőzsdei részvények, az egyéb kötvények és a befektetési jegyek állománya, a növekedés 1 453 milliárd, 26 milliárd, 6 milliárd és 5 milliárd forintot ért el.

A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 21 milliárd forinttal csökkent januárban, melyen belül a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír és az MNB kötvény állományuk csökkent, a csökkenés 71 milliárd és 3 milliárd forintot tett ki. Ezzel szemben az egyéb kötvény, a befektetési jegy és a jelzáloglevél állományuk növekedett, a növekedés 45 milliárd, 5 milliárd és 3 milliárd forint volt.

A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 472 milliárd forinttal nőtt a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások 337 milliárd forinttal növelték állampapír tulajdonukat; ebből a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapírokból 110 milliárd forint, a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 185 milliárd forint, a devizában kibocsátott állampapírokból pedig 42 milliárd forint állománynövekedés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások szintén növelték a befektetési jegy és az egyéb kötvény állományukat, a növekedés 119 milliárd és 37 milliárd forintot tett ki. A tőzsdei részvényeknél 30 milliárd forint csökkenés figyelhető meg. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya növekedett a hónap során.

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül januárban minden szektorban növekedett az állomány. A külföldiek állománya 1 616 milliárd forinttal, a pénzügyi vállalatok állománya 346 milliárd forinttal, az államháztartási szektor 24 milliárd forinttal és a nem pénzügyi vállalatok állománya 9 milliárd forinttal növekedett. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 340 milliárd forinttal szintén növekedett januárban. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.
2024-03-18 20:10:44
Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS