Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak mutatói.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 1730 milliárd forinttal növekedett decemberben. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 42 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán decemberben a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 282 milliárd forintot, a törlesztések 60 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 51 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 343 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 394 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 36 milliárd forinttal növekedett a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok csökkentek, az árváltozás 794 milliárd forinttal növelte az állományt. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán sem új kibocsátás, sem lejárat nem volt. Az árváltozás 473 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 32 milliárd forinttal növelte az állományt.
A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 241 milliárd forinttal növekedett decemberben. A tárgyhónapban az új kibocsátások 201 milliárd forintot tettek ki, lejárat nem volt. Az árváltozás 33 milliárd, devizaárfolyam változása 1 milliárd forintot ért el. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 837 milliárd, a devizában kibocsátott jelzáloglevelek állománya 192 milliárd forintot tett ki december végén.
Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott – kötvények állománya decemberben 306 milliárd forinttal csökkent, melyből az MNB kötvények állománycsökkenése 592 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 6 698 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 3 874 milliárd forintot ért el a hó végén.
Decemberben a nem pénzügyi vállalatok, a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetében a ki- és rábocsátások értéke 130 milliárd forintot tett ki, a lejáratok értéke 49 milliárd forint volt. Az árváltozás 202 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 27 milliárd forinttal növelte az állományt. Decemberben a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 632 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 559 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 17 297 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 62 milliárd forint, a lejáratoké 33 milliárd forint volt. Az árváltozás 202 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 21 milliárd forinttal növelte az állományt.
A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 505 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 5 274 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 5 924 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 67 milliárd forintot tettek ki december végén. A vezető papírok árfolyama többnyire emelkedett, a részvénypiaci kapitalizáció 4,7 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 493 milliárd forinttal növelte az állományt. A hónap során egy új részvénybevezetés volt a Budapesti Értéktőzsdén.
A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állomány-növekedésén belül 1 662 milliárd forinttal növekedett az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Emellett szintén nőtt a jelzáloglevelek, a tőzsdei részvények és a befektetési jegyek állománya, a növekedés 163 milliárd, 12 milliárd és 3 milliárd forintot tett ki. Ezzel szemben az egyéb kötvények és a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok állománya csökkent, a csökkenés 15 milliárd és 4 milliárd forint volt.
A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 2145 milliárd forinttal csökkent decemberben. Az MNB kötvény, a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír és a tőzsdei részvény állományuk csökkent, a csökkenés 2 137 milliárd, 92 milliárd és 1 milliárd forint volt. A jelzáloglevél, a befektetési jegy és az egyéb kötvény állományuk növekedett, a növekedés 40 milliárd, 30 milliárd és 17 milliárd forint. December végén a Növekedési kötvényprogram keretében kibocsátott 2 832 milliárd forint névértékű kötvényből a hitelintézetek tulajdonában 1 166 milliárd forint névértékű kötvény volt.
A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 370 milliárd forinttal nőtt a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások 109 milliárd forinttal növelték állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 161 milliárd forint, a devizában kibocsátott állampapíroknál 15 milliárd forint állománynövekedés valósult meg, míg a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapírokból 67 milliárd forint állománycsökkenés figyelhető meg. A tárgyhónapban a háztartások szintén növelték a befektetési jegy, a tőzsdei részvény és az egyéb kötvény állományukat, a növekedés 213 milliárd, 30 milliárd és 22 milliárd forintot tett ki. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően csökkent a hónap során.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül decemberben minden szektorban növekedett az állomány. A külföldiek állománya 659 milliárd, a pénzügyi vállalatok állománya 748 milliárd, a nem pénzügyi vállalatok állománya 152 milliárd és az államháztartási szektor állománya 33 milliárd forinttal növekedett. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 138 milliárd forinttal növekedett decemberben.
MNB
Ruprecht Lászlóval, a Stílusos Vidéki Éttermiség elnökével beszélgettünk egyebek között arról, miért érdemes ellátogatni szeptember 14-15-én Tatára, a SVÉT legnagyobb rendezvényére.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.