Értékpapír-állományok: közzétette az MNB a legfrissebb, 2023. augusztusi adatokat

2023. 10. 09., 20:37

Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak mutatói.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 244 milliárd forinttal növekedett augusztusban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 44 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán augusztusban a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 328 milliárd forintot, a törlesztések 474 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 144 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 359 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 372 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 3 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok csökkentek, az árváltozás 320 milliárd forinttal növelte az állományt. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán augusztusban sem új kibocsátás, sem lejárat nem volt, a tranzakció nagyságát a kamathalmozódás és kamatfizetés egyenlege határozta meg. Az árváltozás 120 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 58 milliárd forinttal csökkentette az állományt.

A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 34 milliárd forinttal növekedett augusztusban. A tárgyhónapban a rábocsátások 21 milliárd forintot tettek ki, lejárat nem volt. Az árváltozás a hozamváltozások hatására 10 milliárd forintot ért el. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 834 milliárd forintot tett ki augusztus végén.

Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott – kötvények állománya augusztusban 190 milliárd forinttal csökkent, melyből az MNB kötvények állománycsökkenése 325 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 5 221 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 3 734 milliárd forintot ért el a hó végén.

Augusztusban a nem pénzügyi vállalatok, a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetében a ki- és rábocsátások értéke 160 milliárd forintot tett ki, a lejáratok értéke 65 milliárd forint volt. Az árváltozás 38 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 33 milliárd forinttal csökkentette az állományt.

Augusztusban a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 493 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 519 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 15 672 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 116 milliárd forint, a lejáratoké 34 milliárd forint volt. Az árváltozás 87 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 36 milliárd forinttal csökkentette az állományt.

A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 482 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 4813 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 5398 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 60 milliárd forintot tettek ki augusztus végén. A vezető papírok árfolyama vegyesen alakult, a részvénypiaci kapitalizáció 5 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 476 milliárd forinttal növelte az állományt.

A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása

A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománycsökkenésén belül 561 milliárd forinttal csökkent az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Emellett szintén csökkent a befektetési jegyek és az egyéb kötvények állománya, a csökkenés mindkét papír esetén 7 milliárd forintot tett ki. Ezzel szemben a tőzsdei részvény és a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír állományuk nőtt, a növekedés 66 milliárd és 26 milliárd forintot ért le.

A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 22 milliárd forinttal csökkent augusztusban. A kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír állományuk 250 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A befektetési jegy, az MNB kötvény, az egyéb kötvény, a jelzáloglevél és a tőzsdei részvény állományuk növekedett, a növekedés 87 milliárd, 69 milliárd, 48 milliárd, 23 milliárd és 1 milliárd forint volt augusztusban. 

A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 358 milliárd forinttal nőtt a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások 191 milliárd forinttal növelték állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 200 milliárd forint, a devizában kibocsátott állampapírokból 2 milliárd forint állománynövekedés valósult meg, míg a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapírokból 11 milliárd forint állománycsökkenés figyelhető meg. A tárgyhónapban a háztartások szintén növelték a befektetési jegy és az egyéb kötvény állományukat, a növekedés 184 milliárd és 23 milliárd forintot tett ki. A tőzsdei részvény állományuk 43 milliárd forinttal csökkent augusztusban. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya növekedett a hónap során.

A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül augusztusban a külföldi és a hitelintézeti szektoron kívül minden szektorban növekedett az állomány. A külföldiek állománya 58 milliárd forinttal csökkent, ezzel szemben a pénzügyi vállalatok állománya 71 milliárd, az államháztartási szektor állománya 32 milliárd és a nem pénzügyi vállalatok szektor állománya 16 milliárd forinttal növekedett. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 183 milliárd forinttal növekedett augusztusban.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-14 22:30:00
A Napenergia Plusz program folytatása mellett még az idén pályázatot írnak ki azok számára, akik a korábbi elszámolás mellett telepítettek napelemet, ám kiestek a tízéves szaldós időszakból – jelentette be az energiaügyi miniszter.
2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS