Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak legfontosabb mutatói.
A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 402 milliárd forinttal növekedett 2026 márciusában. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 54 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán márciusban a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 414 milliárd forintot, a törlesztések 140 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 154 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 462 milliárd forintot, a törlesztések 329 milliárd forintot tettek ki. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya összességében nem változott. A forintban denominált papíroknál a hozamok nőttek, az árváltozás 706 milliárd forinttal csökkentette az állományt. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán egy papír esetében volt rábocsátás 405 milliárd forint értékben, lejárat nem volt. Az árváltozás 463 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 602 milliárd forinttal növelte az állományt a hónap során.
A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 27 milliárd forinttal csökkent márciusban. A tárgyhónapban egy új papír került kibocsátásra 1 milliárd forint értékben, rábocsátás, visszavásárlás és lejárat nem volt. Az árváltozás 47 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 22 milliárd forinttal növelte az állományt ebben a hónapban. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 829 milliárd, a devizában kibocsátott jelzáloglevelek állománya 810 milliárd forintot tett ki március végén.
Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott – kötvények állománya márciusban 351 milliárd forinttal csökkent, melyből az MNB kötvények állománycsökkenése 883 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 9 033 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 5 147 milliárd forintot ért el a hó végén. Márciusban a nem pénzügyi vállalatok, a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetében a ki- és rábocsátások értéke 632 milliárd forintot tett ki, a lejáratok és visszavásárlások értéke 145 milliárd forint volt. Az árváltozás 240 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 272 milliárd forinttal növelte az állományt.
A rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 29 milliárd forinttal csökkent márciusban. A pénzpiaci alapok jegyei 449 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 26 885 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások 10 milliárd forintot, a lejáratok 3 milliárd forintot tettek ki. Az árváltozás 411 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 189 milliárd forinttal növelte az állományt.
A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 1 256 milliárd forinttal csökkent a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 10 652 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 9 472 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 93 milliárd forintot tettek ki március végén. A vezető papírok árfolyama vegyesen alakult, a részvénypiaci kapitalizáció 5,8 százalékkal került lejjebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 1261 milliárd forinttal csökkentette az állományt márciusban.
A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása
A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 401 milliárd forinttal csökkent a külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül 442 milliárd forinttal csökkent az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén csökkent a tőzsdei részvények és a jelzáloglevelek állománya, a csökkenés 33 milliárd és 8 milliárd forint volt. Ezzel szemben a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok, a befektetési jegyek és az egyéb kötvények állománya 54 milliárd, 19 milliárd és 9 milliárd forinttal nőtt.
A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 509 milliárd forinttal növekedett márciusban. Az egyéb kötvény, a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír és a jelzáloglevél állományuk is növekedett, a növekedés 450 milliárd, 245 milliárd, és 3 milliárd forintot tett ki. Ezzel szemben az MNB kötvény, a befektetési jegy és a tőzsdei részvény állományuk 161 milliárd, 18 milliárd és 9 milliárd forinttal csökkent márciusban. A növekedési kötvényprogram keretében kibocsátott 2740 milliárd forint névértékű kötvényből a hitelintézetek tulajdonában 1144 milliárd forint névértékű kötvény volt március végén.
A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 247 milliárd forinttal növekedett a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások állampapírállománya 208 milliárd forinttal nőtt; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 159 milliárd forint, a rövid lejáratú forintban kibocsátott állampapíroknál 40 milliárd, a devizában kibocsátott állampapíroknál 9 milliárd forint állománynövekedés valósult meg. A befektetési jegy és a tőzsdei állományuk szintén nőtt, a növekedés 23 milliárd és 15 milliárd forint volt márciusban. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően nem változott.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények, a pénzügyi vállalatok, illetve az államháztartási szektor állománya 220 milliárd, 112 milliárd, illetve 69 milliárd forinttal emelkedett, más tulajdonos szektoroké érdemben nem változott a tárgyhónapban.
MNB
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.