Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak legfontosabb mutatói.
A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 1360 milliárd forinttal nőtt májusban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 53 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán májusban a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 692 milliárd forintot, a törlesztések 120 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 310 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 602 milliárd forintot, a törlesztések 459 milliárd forintot tettek ki. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 2 milliárd forinttal nőtt. A forintban denominált papíroknál a hozamok csökkentek, az árváltozás 663 milliárd forinttal növelte az állományt. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán sem új kibocsátás, sem lejárat nem volt ebben a hónapban. Az árváltozás 16 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 408 milliárd forinttal csökkentette az állományt a hónap során.
A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek piaci értékes állománya összességében nem változott májusban. A tárgyhónapban több papírnak volt kamatfizetése, lejárat és visszavásárlás nem volt. Az árváltozás 28 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 24 milliárd forinttal csökkentette az állományt ebben a hónapban. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 834 milliárd, a devizában kibocsátott jelzáloglevelek állománya 751 milliárd forintot tett ki május végén.
Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott - kötvények állománya májusban 1 694 milliárd forinttal nőtt, melyből az MNB kötvények állománynövekedése 1969 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 8385 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 5102 milliárd forintot ért el a hó végén. Májusban a nem pénzügyi vállalatok, a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetében a ki- és rábocsátások értéke 127 milliárd forintot tett ki, a lejáratok és visszavásárlások értéke 229 milliárd forint volt. Az árváltozás 81 milliárd forinttal növelte, a devizaárfolyamok változása 233 milliárd forinttal csökkentette az állományt.
A rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya májusban 137 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 435 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 27 039 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 122 milliárd forint, a lejárat 84 milliárd forint volt. Az árváltozás 145 milliárd forinttal növelte, ezzel szemben a devizaárfolyamok változása 188 milliárd forinttal csökkentette az állományt.
A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 129 milliárd forinttal csökkent a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 12 120 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 9 935 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 117 milliárd forintot tettek ki május végén. A vezető papírok árfolyama vegyesen alakult, a részvénypiaci kapitalizáció 0,6 százalékkal került lejjebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 147 milliárd forinttal csökkentette az állományt májusban.
A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása
A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok állománya a vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 1743 milliárd forinttal nőtt. Ezen belül 1159 milliárd forinttal nőtt az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén nőtt a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok és a befektetési jegyek állománya, a növekedés 797 milliárd, illetve 7 milliárd forint volt. Ezzel szemben az egyéb kötvények és a tőzsdei részvények állománya 143 milliárd, illetve 76 milliárd forinttal csökkent.
A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 663 milliárd forinttal növekedett májusban. Az MNB kötvény, az egyéb kötvény, a befektetési jegy és a tőzsdei részvény állományuk nőtt májusban, a növekedés 681 milliárd, 89 milliárd, 4 milliárd, illetve 2 milliárd forintot tett ki. Ezzel szemben a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír és a jelzáloglevél állományuk 110 milliárd és 3 milliárd forinttal csökkent. A növekedési kötvényprogram keretében kibocsátott 2 714 milliárd forint névértékű kötvényből a hitelintézetek tulajdonában 1 135 milliárd forint névértékű kötvény volt május végén.
A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya a vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 584 milliárd forinttal nőtt. Ezen belül a háztartások állampapírállománya 410 milliárd forinttal nőtt; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 325 milliárd, a rövid lejáratú forintban kibocsátott állampapíroknál 74 milliárd, a devizában kibocsátott állampapíroknál 10 milliárd forint állománynövekedés valósult meg. A befektetési jegy és tőzsdei részvény állományuk szintén nőtt 99 milliárd és 77 milliárd forinttal. Ezzel szemben az egyéb kötvény állományuk csökkent 10 milliárd forinttal májusban. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya nőtt tranzakciókból eredően.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül a külföldiek, a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények, a pénzügyi vállalatok, a nem pénzügyi vállalatok, illetve az államháztartás állománya 671 milliárd, 400 milliárd, 203 milliárd, 67 milliárd, illetve 19 milliárd forinttal nőtt.
MNB
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”