Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak legfontosabb mutatói.
A forgalomban lévő értékpapírok állományának alakulása értékpapír fajtánként
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 1043 milliárd forinttal növekedett júliusban. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 64 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán júliusban a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 447 milliárd forintot, a törlesztések 95 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 78 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 502 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 338 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya összességében nem változott a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok kismértékben növekedtek, az árváltozás 70 milliárd forinttal csökkentette az állományt. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán júliusban két új, kínai jüanban denominált devizakötvény kibocsátására került sor, összesen 238 milliárd forint értékben. Lejárat nem volt a hónap során. Az árváltozás 74 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 191 milliárd forinttal növelte az állományt júliusban.
A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 167 milliárd forinttal csökkent júliusban. A tárgyhónapban a rábocsátás 1 milliárd forintot tett ki, egy papír járt le 165 milliárd forint összegben. Az árváltozás 8 milliárd forinttal csökkentette, a devizaárfolyamok változása 1 milliárd forinttal növelte az állományt. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1 729 milliárd, a devizában kibocsátott jelzáloglevelek állománya 407 milliárd forintot tett ki július végén.
Az egyéb – nem a központi kormányzat által kibocsátott – kötvények állománya júliusban 992 milliárd forinttal növekedett, melyből az MNB kötvények állománynövekedése 661 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 8 290 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 4 301 milliárd forintot ért el a hó végén. Júliusban a nem pénzügyi vállalatok, a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetében a ki- és rábocsátások értéke 295 milliárd forintot tett ki, a lejáratok és visszavásárlások értéke 55 milliárd forint volt. Az árváltozás 7 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 67 milliárd forinttal növelte az állományt.
A rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya júliusban 430 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 431 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 24 655 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 64 milliárd forint, a lejárat 47 milliárd forint volt. Az árváltozás 155 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 28 milliárd forinttal növelte az állományt.
A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 476 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 8976 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 8095 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 101 milliárd forintot tettek ki július végén. A vezető papírok árfolyama többnyire emelkedett, a részvénypiaci kapitalizáció 2,9 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 498 milliárd forinttal növelte az állományt.
A forgalomban lévő értékpapírok állományának tulajdonosi megoszlása
A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománynövekedésén belül 67 milliárd forinttal növekedett az MNB által kibocsátott kötvények állománya.
A kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok, az egyéb kötvények, a befektetési jegyek, a tőzsdei részvények és a jelzáloglevelek állománya szintén növekedett, a növekedés 486 milliárd, 48 milliárd, 15 milliárd, 7 milliárd és 3 milliárd forint volt.
A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 761 milliárd forinttal növekedett júliusban. Az MNB kötvény, a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír, az egyéb kötvény és a befektetési jegy állományuk növekedett, a növekedés 557 milliárd, 226 milliárd, 124 milliárd és 18 milliárd forint volt a hónap során. A jelzáloglevél állományuk 165 milliárd forinttal csökkent júliusban.
A háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya a vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 196 milliárd forinttal növekedett. Ezen belül a háztartások állampapír-állománya 54 milliárd forinttal növekedett; ebből a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 46 milliárd forint, a devizában kibocsátott állampapíroknál 8 milliárd forint állománynövekedés valósult meg, a hosszú lejáratú forintban kibocsátott állampapíroknál összességében stagnált az állomány. A befektetési jegy állományuk 163 milliárd forinttal növekedett, ezzel szemben a tőzsdei részvény állományuk 30 milliárd forinttal csökkent júliusban. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően növekedett júliusban.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül minden szektorban növekedett az állomány. A külföldiek állománya jelentősen, 717 milliárd forinttal növekedett. A pénzügyi vállalatok, a nem pénzügyi vállalatok és az államháztartási szektor állománya is nőtt, a növekedés 233 milliárd, 29 milliárd és 6 milliárd forintot tett ki. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 59 milliárd forinttal növekedett a tárgyidőszakban.
MNB
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.