Előkerült az áremelkedéstől való félelem

2021. 03. 06., 16:00

A koronavírus-járvány utáni kilábalás időszakára készülnek a piacok. Könnyen lehet, hogy a korábban vártnál drágább lesz az olaj és egyre nagyobb rizikót jelent az infláció – derül ki a K&H alapok kezelőjének portfóliómenedzsere, Kovács Mátyás összefoglalójából. A jelenlegi helyzetben a kötvénypiacok kerülendők, hozamkilátással továbbra is a részvénypiacok kecsegtetnek, ám az óvatosság kiemelt szempont.

Vissza a normális élethez – az utóbbi napokban, hetekben ez a jelszava a befektetőknek, akik az oltási programok beindulásával, sorra megjelenő vakcinaengedélyek miatt már a pandémia utáni életre fókuszálnak. Ez a várakozás alapvető változásokat hozott a piacon, többek között meredek emelkedőre került az olajár, de megjelentek a kockázatok is.

Kovács Mátyás, a K&H alapok kezelőjének portfóliómenedzsere azt mondta: „Az olajárfolyam február közepére elérte a 60 dollár körüli szinteket, azaz 25 százalékkal drágult év eleje óta. Az áremelkedés hátterében több tényező áll. Egyrészt a járvány utáni normalizálódás miatt fellendülés várható a világgazdaságban, ez pedig fokozza majd az olajkeresletet. Másrészt a világ egyik legnagyobb olajtermelője, Szaúd-Arábia átmenetileg visszafogta a kitermelést, azaz szűkítette a kínálatot. Az olajdrágulást segítette az is, hogy egyre többen számítanak a repülőgép-forgalom, valamint a szállítmányozás újraindulására, ami újabb keresletfokozó tényező. Ugyancsak befolyásolja az olajárat, hogy az Egyesült Államokban a palaolaj-termelés túl lehet az aranykorán, ami ugyancsak a sima olajnak ad lendületet. Másik oldalról Joe Biden gazdaságpolitikai tervei is hatással vannak az olajárra, az amerikai elnök „zöld fordulatot” lengetett be, azaz a fosszilis energiahordozók helyett a környezetbarátabb felhasználás felé terelné az amerikai gazdaságot, ami viszont az olajpiac zsugorodását, az árak csökkenését vetíti előre, „Biden zöld forradalma azonban csak hosszabb távon lesz hatással a piacra, így egyelőre nem töri meg az olajdrágulást” – tette hozzá a szakember.

Fontos, hogy az idei évre vonatkozó gazdasági prognózisok, köztük az inflációs előrejelzések jelentős része még a korábbi, alacsonyabb olajárak alapján készülhettek, vagyis sok forgatókönyvet át kell írni. Ráadásul az olajár alakulásától függetlenül a befektető egyik nagy tábora tart az infláció megugrásától.

„Elsősorban attól félnek, hogy az újraindulást követően világszerte vehemensen elkezdenek költeni a háztartások és a vállalatok, ez pedig hirtelen felpörgetheti az inflációt. Ez a várakozás részben abból fakad, hogy Joe Biden pénzosztásba kezd, úgynevezett stimuluscsekkeket ad a háztartásoknak, hogy felpörgesse a fogyasztást. Egyelőre kérdés, hogy ezek a pénzek valóban a boltokban, szolgáltatóknál landolnak-e vagy a piacokon, befektetésként” – fogalmazott a K&H alapok kezelőjének portfóliómendzsere.

Ha valóban megugrana az infláció, akkor a jegybankok tudnának lépni, például kamatemeléssel visszafogni az áremelkedést, ám nem tűnik valószínűnek, hogy a mostani környezetben a jegybankok a szigorítás felé mozdulnának el. A befektetők másik tábora viszont egyelőre nem tart komolyabb infláció sokktól, egyelőre kérdés, hogy melyik csoportnak lesz igaza.

Az inflációs rizikó viszont látszik a kötvénypiacokon, a hozamok ugyanis növekedésnek indultak. Az amerikai 10 éves kötvény hozama az év elején még 90 bázispontnál tartott, február közepén pedig már 1,3 százalékos szinten járt, vagyis erőteljesen emelkedett, tehát az árfolyama csökkent.

A mostani kilátások szerint a kötvénypiac, ameddig az inflációs kockázatok mérséklődéséig nem tűnik vonzó célpontnak, így továbbra is a részvénypiacok kecsegtetnek hozammal. Ugyanakkor fontos, hogy a részvényárak jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban, ezért csak óvatosan, kisebb vásárlásásokkal diverzifikált portfólióval, esetleg befektetési jegyeken keresztül érdemes belevágni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS