Döbbenetes mennyiségű bankbetétet tartanak a magyarok külföldön

2023. 05. 11., 09:13

Több mint 460 milliárd forinttal nőtt a magyarok külföldi bankokban tartott betétjeinek összege tavaly. A mélyponton lévő forintárfolyam és a kamatot nem fizető magyarországi bankok miatt választhatták sokan a határon túli pénzintézeteket. A magyarok banki megtakarításainak csaknem egynyolcada van már külföldön – derül ki a Bank360.hu összeállításából.

Döbbenetes mennyiségű bankbetétet tartanak a magyarok külföldön. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly év végén már 1751,5 milliárd forintot tartottak a magyarországi háztartások külföldi bankokban. Ez azt jelenti, hogy a bankbetétjeik csaknem nyolcada külföldön volt. Az állomány az elmúlt évben ugrott meg hirtelen, a harmadik negyedévben több mint 170 milliárd, a negyedikben pedig 215,5 milliárd forinttal emelkedett. 

Nem a gyenge forint dobta meg a betétállomány értékét

A növekedéshez valamelyest hozzájárult az is, hogy tavaly összességében véve gyengült a forint más devizákhoz képest, de az árfolyamnyereség a kivitt pénznél sokkal kisebb volt, nem érte el a 100 milliárd forintot. Az utolsó negyedévben pedig már 91,3 milliárd forintos árfolyamveszteség volt a külföldi betéteken. 

Eközben a hazai bankokból inkább kiveszik a pénzt a magyar háztartások. Tavaly csaknem 700 milliárd forintnyi lakossági forintbetét távozott a hitelintézetekből, és bár jelentősen bővült a devizabetétek állománya – csaknem 560 milliárd forintnyi beáramlás volt – ez sem kompenzálta a csökkenést.  

Azt, hogy pontosan melyik országok bankjaiba kerül a magyarok pénze, nem mondja el az MNB. Az adatokat a nemzetközi intézmények, illetve külföldi jegybankok adját át a magyarországi jegybanknak, és hasonló adatokat az MNB is közöl a többi ország intézményeivel. Országbontást viszont nem adhat ki a jegybank, ezeket az adatokat csak a hivatalos statisztikák összeállításához használhatja – közölte a Bank360.hu-val. 

Köze lehet a devizázáshoz

A jelenség azért is figyelemre méltó, mert a tavalyihoz hasonló összegű friss megtakarítás még soha korábban nem került magyar magánszemélyektől külföldi bankokba. Utoljára nagyobb mennyiségű pénzt 2011 végén és 2012 elején menekítettek ki magyarok az országból. Akkor két negyedév leforgása alatt több mint 100 milliárd forint áramlott külföldi bankbetétekbe. Ennek a hátterében egy mini magyarországi bankpánik húzódhatott meg, amelynek előzményei között ott volt a kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti nem éppen harmonikus kapcsolat és az államadósság bóvli kategóriába történő leminősítése. 

Tavaly azonban bankok iránti bizalom töretlen maradt, egyetlen problémájuk lehetett a kisbefektetőknek a hazai hitelintézetekkel: kevesellték a lekötött betétekre kínált kamatot a magasra emelkedő infláció idején. Emellett a forintban sem bíztak, miután a magyar fizetőeszköz árfolyama a nemzetközi devizákkal szemben egyre mélyebbre került. Az euró ára 434, a dolláré 450 forint fölött is járt 2022 októberében. 

Ez sokakat arra késztetett, hogy devizaszámlát nyissanak, és devizabetétbe tegyék át a megtakarításukat. A magyarországi bankok magas számlavezetési és tranzakciós díjait látva pedig vélhetően sokan úgy okoskodtak, ha már egyébként is átváltják a pénzüket, akkor azt egy másik ország bankjában helyezik el, ahol ráadásul még a kamat is magasabb, mint Magyarországon.

A magyarországi devizabetétekben lévő megtakarítás is tetőzött tavaly, a jegybank adatai szerint 2500 milliárd forint fölött volt 2022 második felében, az októberi forintösszeomlás idején 2566,4 milliárdos csúcson járt. 2022-ben összesen 557 milliárd forint fölötti friss lakossági megtakarítás került devizabetétekbe Magyarországon, az idén viszont már fordult a kocka, ahogy erősödni kezdett a forint, elkezdték visszaváltani a kisbefektetők az euróikat, dollárjaikat.

Csak néhány bank kínál 10 százalék feletti betéti kamatot

Nem dúskál az ajánlatok között az a kisbefektető, aki a 24 százalékos hazai infláció idején legalább két számjegyű betéti kamatot akar kapni a forint megtakarítására. Egyéves lekötésre a Magnet 10,88 százalékot ad (EBKM 10,85), A Cetelem 10,5-öt, a Gránit Bank pedig 10,25-öt. Kétéves lekötésre a Cetelem kínál 12 százalékos éves kamatot (EBKM 11,36). Rövidebb, 3 vagy 6 hónapos futamidőkre is a Gránitnál és a Magnetnél kaphatunk 10 százalék fölötti vagy legalább akörüli kamatot a Bank360.hu betétkalkulátora szerint.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-18 21:10:59
A Budapesti Corvinus Egyetem közös kutatást indít az OPTEN-nel és a Grémium az Utódlásért Egyesülettel a hazai családi és nem családi tulajdonban lévő magánvállalatok professzionalizációjának feltérképezésére.
2024-03-18 20:10:44
Megszűnt az újraengedélyezési eljárás, és automatikusan határozatlan idejűvé vált az engedély minden olyan termésnövelő anyag esetében, amely 2024. január 1-én érvényes engedélyokirattal rendelkezett. Lényeges változás továbbá, hogy az idei évben gyártott tételeken már nem kötelező feltüntetni az engedély hatályát.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS