Döbbenetes mennyiségű bankbetétet tartanak a magyarok külföldön

2023. 05. 11., 09:13

Több mint 460 milliárd forinttal nőtt a magyarok külföldi bankokban tartott betétjeinek összege tavaly. A mélyponton lévő forintárfolyam és a kamatot nem fizető magyarországi bankok miatt választhatták sokan a határon túli pénzintézeteket. A magyarok banki megtakarításainak csaknem egynyolcada van már külföldön – derül ki a Bank360.hu összeállításából.

Döbbenetes mennyiségű bankbetétet tartanak a magyarok külföldön. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly év végén már 1751,5 milliárd forintot tartottak a magyarországi háztartások külföldi bankokban. Ez azt jelenti, hogy a bankbetétjeik csaknem nyolcada külföldön volt. Az állomány az elmúlt évben ugrott meg hirtelen, a harmadik negyedévben több mint 170 milliárd, a negyedikben pedig 215,5 milliárd forinttal emelkedett. 

Nem a gyenge forint dobta meg a betétállomány értékét

A növekedéshez valamelyest hozzájárult az is, hogy tavaly összességében véve gyengült a forint más devizákhoz képest, de az árfolyamnyereség a kivitt pénznél sokkal kisebb volt, nem érte el a 100 milliárd forintot. Az utolsó negyedévben pedig már 91,3 milliárd forintos árfolyamveszteség volt a külföldi betéteken. 

Eközben a hazai bankokból inkább kiveszik a pénzt a magyar háztartások. Tavaly csaknem 700 milliárd forintnyi lakossági forintbetét távozott a hitelintézetekből, és bár jelentősen bővült a devizabetétek állománya – csaknem 560 milliárd forintnyi beáramlás volt – ez sem kompenzálta a csökkenést.  

Azt, hogy pontosan melyik országok bankjaiba kerül a magyarok pénze, nem mondja el az MNB. Az adatokat a nemzetközi intézmények, illetve külföldi jegybankok adját át a magyarországi jegybanknak, és hasonló adatokat az MNB is közöl a többi ország intézményeivel. Országbontást viszont nem adhat ki a jegybank, ezeket az adatokat csak a hivatalos statisztikák összeállításához használhatja – közölte a Bank360.hu-val. 

Köze lehet a devizázáshoz

A jelenség azért is figyelemre méltó, mert a tavalyihoz hasonló összegű friss megtakarítás még soha korábban nem került magyar magánszemélyektől külföldi bankokba. Utoljára nagyobb mennyiségű pénzt 2011 végén és 2012 elején menekítettek ki magyarok az országból. Akkor két negyedév leforgása alatt több mint 100 milliárd forint áramlott külföldi bankbetétekbe. Ennek a hátterében egy mini magyarországi bankpánik húzódhatott meg, amelynek előzményei között ott volt a kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti nem éppen harmonikus kapcsolat és az államadósság bóvli kategóriába történő leminősítése. 

Tavaly azonban bankok iránti bizalom töretlen maradt, egyetlen problémájuk lehetett a kisbefektetőknek a hazai hitelintézetekkel: kevesellték a lekötött betétekre kínált kamatot a magasra emelkedő infláció idején. Emellett a forintban sem bíztak, miután a magyar fizetőeszköz árfolyama a nemzetközi devizákkal szemben egyre mélyebbre került. Az euró ára 434, a dolláré 450 forint fölött is járt 2022 októberében. 

Ez sokakat arra késztetett, hogy devizaszámlát nyissanak, és devizabetétbe tegyék át a megtakarításukat. A magyarországi bankok magas számlavezetési és tranzakciós díjait látva pedig vélhetően sokan úgy okoskodtak, ha már egyébként is átváltják a pénzüket, akkor azt egy másik ország bankjában helyezik el, ahol ráadásul még a kamat is magasabb, mint Magyarországon.

A magyarországi devizabetétekben lévő megtakarítás is tetőzött tavaly, a jegybank adatai szerint 2500 milliárd forint fölött volt 2022 második felében, az októberi forintösszeomlás idején 2566,4 milliárdos csúcson járt. 2022-ben összesen 557 milliárd forint fölötti friss lakossági megtakarítás került devizabetétekbe Magyarországon, az idén viszont már fordult a kocka, ahogy erősödni kezdett a forint, elkezdték visszaváltani a kisbefektetők az euróikat, dollárjaikat.

Csak néhány bank kínál 10 százalék feletti betéti kamatot

Nem dúskál az ajánlatok között az a kisbefektető, aki a 24 százalékos hazai infláció idején legalább két számjegyű betéti kamatot akar kapni a forint megtakarítására. Egyéves lekötésre a Magnet 10,88 százalékot ad (EBKM 10,85), A Cetelem 10,5-öt, a Gránit Bank pedig 10,25-öt. Kétéves lekötésre a Cetelem kínál 12 százalékos éves kamatot (EBKM 11,36). Rövidebb, 3 vagy 6 hónapos futamidőkre is a Gránitnál és a Magnetnél kaphatunk 10 százalék fölötti vagy legalább akörüli kamatot a Bank360.hu betétkalkulátora szerint.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS