Csúcsokon a vagyonosodás: ezek voltak a slágerbefektetések 2023-ban

2024. 02. 19., 15:40

Rekordösszeget tettek félre tavaly azok, akiknek volt miből. Mások a magas kamatok mellett is kénytelenek voltak magukat újabb adósságba verni, és ezért a hitelek is csúcsot döntöttek – írja a friss adatokat elemző Bank360.hu. A slágerbefektetés tavaly az állampapír mellett a befektetési alap és a banki kötvény volt.

Soha ennyi pénzzel nem gazdagodott még a magyar lakosság, mint tavaly – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett előzetes adataiból. Rekord összeget, 5553 milliárd forintot takarítottak meg tavaly a magyar háztartások, ehhez járult hozzá még további 5756 milliárd forintnyi szintén történelmi csúcsnak számító hozam, ennek köszönhetően a pénzügyi vagyon 96 433,5 milliárd forintos soha nem látott magasságba repült. Legalábbis azoké, akik meg tudtak takarítani a magas infláció közepette.

A jegybank nemrég közzétett vagyonfelmérése szerint ugyanis a pénzügyi vagyon nagyrészt a felső tíz százaléknál összpontosul, gyakorlatilag a kétharmadát a háztartások tizede birtokolja. A szegényebbek vagyona döntő részben ingatlanban van, ez a háztartások pénzügyi számláiban nem jelenik meg – hívja fel a figyelmet Herman Bernadett, a Bank360.hu szakértője.

A készpénz már nem olyan vonzó

2023-ban a háztartások készpénzállománya csökkenni kezdett, összesen csaknem 100 milliárd forintnyi készpénz tűnt el a párnacihából. Ennek kétféle oka is lehetett, az egyik az, hogy a magas infláció láttán azok is befektették az eddig otthon tartott bankókat, akik korábban nem foglalkoztak ezzel. A másik tényező az lehetett, hogy a megélhetési költségek emelkedése miatt hozzá kellett nyúlni ehhez a megtakarításhoz. Az év végén még így is nagyon sok, 6572 milliárd forintnyi készpénz volt a lakosságnál.

A bankbetétek mennyisége is csökkent hasonló okokból. A betétesek egy része vélhetően magasabb hozammal kecsegtető megtakarítás után nézett, másoknál viszont a boltokban tapasztalt egyre magasabb árak csapolták meg a tartalékokat. Folyószámla-betétekben az év végén 10 128 milliárd, egyéb, például lekötött betétben nem egészen 4 ezer milliárd forint maradt 2023 végére.

Az állampapír és a befektetési alap vitték a prímet

Úgynevezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (például kötvény, kincsárjegy, jelzáloglevél) 2932 milliárd forintnyi friss pénz ment tavaly. Az állampapír volt a legnépszerűbb, hosszú futamidejű államkötvényekbe 2540 milliárd forintot tett be a lakosság. Azt is lehet tudni az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adataiból, hogy a lakosság kedvence az inflációt követő Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) volt, ebben a kötvénytípusban ma már 7 ezer milliárd forintnál is több pénz van. A szintén inflációt követő Babakötvény is sokak fantáziáját megmozgatta, a jelenleg legmagasabb kamatú lakossági papír értékesítésénél ezért nemrég szigorú korlátozást vezetett be az állam. Az év végére a háztartásoknál így is összesen 12 254 milliárd forintnyi magyar állampapír volt.

A banki kötvények szintén népszerű befektetések voltak, csaknem 450 milliárd forintért vásároltak ilyen papírokat a kisbefektetők, ezzel 626 milliárd forintra nőtt a náluk lévő állomány. A befektetési alapok még ennél is jóval több friss megtakarítást vonzottak 2023-ban, az sem vetette vissza a keresletet, hogy az év második felétől a hozamukat nem csak kamatadó, de 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terhelte. A magyar alapokban csaknem 2040, a külföldiekbe több mint 100 milliárd forint került, ennek és a hozamoknak köszönhetően a háztartások állománya lassan eléri a 9650 milliárd forintot.

Részvényekben is rekord összeget tartottak a háztartások tavaly év végén. A legtöbb pénz persze nem tőzsdei, hanem egyéb vállalkozásokban, illetve tőzsdén kívüli részvényekben volt (35 ezer milliárd forint), de tőzsdei részvényekben is felhalmoztak a kisbefektetők 2234 milliárdot.

A nyugdíjpénz is gyarapodik

Az öngondoskodás is újra népszerűvé vált. Tavaly a nyugdíjpénztárakba és az életbiztosításokba összesen 230 milliárd forintot fizettek be a megtakarítók, emellett a hozamok is szépen alakultak, így az év végén életbiztosításokban már több mint 2500, önkéntes nyugdíjpénztárakban pedig 2240 milliárd forint volt. A magánnyugdíjpénztárak egyéni számláin az összesített egyenleg elérte a 306,7 milliárd forintot, ami a kasszák vagyonának 2011-es államosítása óta történelmi rekordnak számít.

Az MNB nyilvántartja azt a tartozást is, amellyel az állam adós azoknak az egykori pénztártagoknak, akik beadták a tb-be a magánnyugdíjpénztári megtakarításukat. Ez a 2673 milliárd forint körüli tétel azonban teljesen virtuális összeg a háztartások vagyonában, hiszen nulla körül van az esélye annak, hogy bárki, aki visszalépett a tb-be, még egyszer valamikor hozzájuthasson pénztári megtakarításához. Az államhoz került értékpapírokat is évekkel ezelőtt értékesítették már.

Az adósság is halmozódik

Nemcsak a megtakarítások vannak a csúcson, de a háztartások adóssága is. Ráadásul azt lehet feltételezni, hogy a tartozásokat nem ugyanazok a háztartások halmozták fel, amelyek megtakarítottak, hanem a szegényebb rétegek. A kötelezettségek állománya több mint 514 milliárd forinttal emelkedett tavaly, és első ízben a történelme során átlépte a 15 ezer milliárd forintot. Ennek a legnagyobb részét a pénzügyi cégektől felvett hitelek tették ki, 12 568,5 milliárd forintot.

A magas kamatok ellenére nettó hitelfelvevő maradt a lakosság 2023-ban, vagyis több kölcsönt vett fel, mint amennyit visszafizetett. A lakáshiteleknél viszonylag kicsi volt a növekedés, nettó 155 milliárd forintnyit vettek fel tavaly, fogyasztási és egyéb hitelből csaknem 190 milliárdnyit. 2022-ben fordítva volt, lényegesen nagyobb ütemben nőtt a lakáshitelek mennyisége, mint a fogyasztási hiteleké. A magas kamatok a jelek szerint csak a lakáshitelek iránti keresletet fogták vissza, a fogyasztási hitelekét nem (ilyenek a legnagyobb tételt kitevő személyi kölcsönök is). A Bank360.hu szakértője szerint ez annak lehet a jele, hogy sokan finanszírozhatták a napi megélhetéseiket is bankhitelekből.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS