Tíz év alatt duplájára emelkedtek a lakásbérleti díjak Berlinben, a városlakók 85 százaléka nem tulajdonos. A megélhetési költségek drasztikus emelkedését ingatlanbérleti díjplafon bevezetésével akadályoznák, de Budapesten erre nincs reális esély. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint a magyar fővárosban az ingatlanok hasznosításán kellene inkább javítani.
A berlini bérleti díjak, helyi ingatlannal foglalkozó szakportálok szerint, az elmúlt évtizedben 100 százalékos növekedést mutattak, négyzetméterenként 5,6 euróról 11,4 euróra kúsztak fel. Összegszerűen ugyan más német nagyvárosokban, például Münchenben vagy Frankfurtban még mindig drágább a lakásbérlés, ilyen mértékű áremelkedés azonban sehol nem volt.
A főváros vezetése ezért év elején a bérleti díjak ötéves befagyasztását javasolta. Az emelkedés ugyanis folytatódhat, ha nem lépnek, mert egyre többen és többen költöznek Berlinbe, és ez a folyamat gyorsabb, mint ahogy az új lakóingatlanokat meg tudják építeni.
Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint jelenleg nincs olyan terv, amivel a bérleti piacot külsőleg szabályoznák Budapesten. Szerinte az ingatlanok hasznosítását kellene jobban megoldani az itthoni a helyzet rendezéséhez.
„Vannak, akik befektetési céllal vesznek lakást a fővárosban, de azt gondolják, hogy a bérlő több kárt tesz az ingatlanban, mint amennyi hasznot hoz, és tulajdonképpen vásárlás után bezárja az ajtót. Pedig felesleges, hiszen az üresen álló lakásokban nagyobb az állagromlás, mint a lakottaknál” – magyarázta a szakértő.
Az ingatlanhálózat vezetője úgy fogalmazott, jelenleg semmilyen jel nem utal rá, hogy bármi befolyásolni fogja a piacot.
„Azt tapasztalom, hogy az összeköltözés is egyre gyakoribb, többen bérelnek egy lakást. Egyre több beruházó törekszik arra, hogy pár ingatlant megtartson, hogy kiadja azt, komoly hasznot realizálva. Ezzel a vagyoni helyzetüket egy visszaesés időszakára is bebetonozzák” – tette hozzá.
Kovács Antal szerint nem elég, ha valaki jól tud dekantálni.
Befejezték annak a tíz kútnak a kialakítását a Zaporizzsjai Atomerőmű közelében, amelyekkel az erőmű hűtővízellátása hosszú távon megoldható – tájékoztatott a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.