A magyarok 85 százaléka részesíti előnyben a fenntartható befektetéseket

2021. 05. 07., 13:00

A magas végzettség és a budapesti lakóhely nem csupán a befektetési formák ismeretére és használatára gyakorol pozitív hatást, hanem a fenntarthatóbb pénzügyekkel összefüggő érzékenységre is – derült ki az ALTEO Csoport országos, reprezentatív felméréséből. A fenntarthatóság fokozódó jelentőségét jól érzékelteti, hogy a legértékesebb amerikai nagyvállalatokat tömörítő S&P500 indexhez tartozó cégek közül is azokat értékelik többre a befektetők, amelyek a zöldszempontok szerint is hatékonyan működnek. Nem véletlenül kapcsol magasabb fokozatba az idén harmadik integrált jelentését publikáló ALTEO is: az újgenerációs energiaszolgáltató ESG-alapú minősítést szeretne kiérdemelni.

A magyar lakosság környezetvédelemhez kapcsolódó ismereteit és magatartását térképezte fel az ALTEO Fenntarthatósági Barométer alapját képező reprezentatív országos kutatás, amely kitért a válaszadók pénzügyekkel összefüggő attitűdjeire is.

Amint az várható volt, az emberek a kincstárjegyeket és állampapírokat (a megkérdezettek 72 százaléka említette ezeket), a lekötött betéteket és megtakarítási számlákat (70 százalék), illetőleg az előtakarékossági számlákat (64%) ismerik a leginkább a befektetési módozatok közül, a legkevésbé pedig a befektetési alapokat (44 százalék) és a műkincseket (45 százalék). Népszerűségben a lekötött betét és a megtakarítási számla vezet: ezeket a megkérdezettek 44 százaléka használta már, megelőzve az előtakarékossági számlákat (31 százalék) és a megtakarítási célzatú biztosításokat (28 százalék).

A felmérésből az is látszik, hogy a magas végzettség és budapesti lakhely pozitív hatással van a befektetési formák ismeretére és használatára. Míg az átlagos válaszadó a felsorolt tízből hatféle befektetési formát ismert, közel 2 félét pedig használt is, a felsőfokú diplomával rendelkezőknél és a fővárosiaknál magasabb számokat láthatunk: 7,5 és 2,4, illetőleg 7,5 és 2,4. Ez a két ismérv a fenntarthatóság iránti nyitottságra is jótékonyan hat: miközben a megkérdezettek 45 százaléka nevezte fontosnak egy vállalat megítélése szempontjából, hogy az mennyire működik fenntartható módon, a felsőfokú végzettségűek között 53 százalék, a budapesti lakosoknál pedig 55 százalék ez az arány.

A befektetés kiválasztásának fontossági sorrendjét egyébként a nyereségesség szempontja vezeti (55 százalék tartja döntőnek), a második helyen pedig az áll, hogyan bánik az adott cég a munkavállalóival (48 százalék). A válaszadók nagy többsége, 85 százaléka állította azt, hogy előnyben részesíti a fenntarthatóságot is figyelembe vevő pénzügyi termékeket.

Ez a vélekedés egybecseng a Bank of America elemzőinek megállapításaival, akik az Egyesült Államok legértékesebb, az S&P500 indexhez tartozó nagyvállalatainak ESG szempontok szerinti teljesítményét vették górcső alá. Az üzleti szervezetek környezeti (Environmental) és társadalmi (Social) hatásainak, továbbá vezetési és döntési mechanizmusainak (Governance) objektív értékeléséhez alkalmazott ESG szemlélet alapján az elemzők arra jutottak, hogy a fenntarthatósági szempontok alapján jobb teljesítményt nyújtó cégek papírjait többre tartják a befektetők: átlagosan akár 15 százalékkal is drágábbak lehetnek, mint az ezen a téren lemaradók részvényei.

Még nagyobb szakadék mutatkozik az árazásban az ESG jelentést készítők és nem készítők között. Az elemzés ugyanakkor arra is kitért, hogy míg tíz évvel ezelőtt csupán a társaságok ötöde tett közzé ESG jelentést, manapság már 90 százalékuk tartozik ebbe a körbe.

Ebbe a felelős vállalati körbe szeretne tartozni az ALTEO is, amely az idén harmadik alkalommal publikált integrált jelentést, amely bemutatja a társaság 2020. év pénzügyi, környezeti és társadalmi eredményeit.

„A fenntarthatóság 2008-as indulásunk óta elkísér minket minden üzleti döntésünkben" – mondja ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója, aki szerint a 2024-ig tartó beruházási programjuk céltudatos és határozott folytatása mellett ebben az évben az elsődleges prioritások közé tartozik az ESG szempontok minél erőteljesebb érvényesítése a vállalat működésében.

„Szeretnénk mihamarabb ESG megközelítés alapján minősített vállalatként folytatni a működésünket, újgenerációs energiaszolgáltatóként követendő példát mutatva az energetikai piac szereplőinek” – szögezi le a vezérigazgató, hozzátéve: annál is inkább érdekünkben áll a minősítés megszerzése, mivel az ESG fokozatosan piaci elvárássá érik a magyar részvénypiacon is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS