2,4 százalékkal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon februárban

2023. 03. 15., 12:25

Februárban 2,4 százalékkal, 231 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon; a hónap végén a BAMOSZ-tagok 9800 milliárd forintot kezeltek – tájékoztatott a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége.

A pénzpiaci alapokhoz közel 8,5 milliárd forintnyi tőke áramlott, összességében 3,5 százalékkal nőtt a hónapban a vagyon. Úgy tűnik, hogy megtört az előző év második felében tapasztalható tőkebeáramlás lendülete, de még mindig vonzó a befektetők számára a kategória.

A kötvényalapokhoz továbbra is özönlik a friss tőke, februárban 216 milliárd forint érkezett, amely magasan kiemelkedik a kategóriák közül. A friss tőke jelentős része (mintegy 208 milliárd forint) a rövid futamidejű kötvényalapokhoz érkezett. A hosszú futamidejű kötvényalapoknál a tőkebeáramlás 8 milliárd forint volt a hónap folyamán, míg a szabad futamidejű kötvényalapokhoz mindössze 200 millió forint érkezett.

A vegyes alapoktól 3,2 milliárdnyi tőke távozott és a hozamok sem alakultak kedvezően, így a kategória vagyona 0,9 százalékkal csökkent a hónapban. A kiegyensúlyozott vegyes alapokhoz érkezett friss tőke (7,3 milliárd forint), de a másik két alkategóriánál tőkekiáramlás volt: az óvatos vegyes alapoktól 4,9 milliárdnyi tőke távozott, míg a dinamikus alapoktól 5,6 milliárdnyi.

A részvényalapoknál 7,4 milliárd forint tőke áramlott ki, az árfolyammozgások sem alakultak kedvezően, így összességében a részvényalapok vagyona 2,5 százalékkal csökkent.

A tőkevédett alapokba csaknem 6 milliárd forint áramlott be, aminek oka mindenekelőtt az új alapok megjelenése volt, a nettó eszközérték 11,7 százalékkal nőtt, de a nagy növekedés mögött az alacsony bázis áll elsősorban.

Az abszolút hozamú alapok esetében tőkekiáramlás volt 1,6 milliárd forintos értékben. A hozamok azonban valamelyest kedvezően alakultak, így 0,3 százalékkal nőtt a kategória vagyona a hónap során.

A származtatott alapok esetében ebben a hónapban tőkekiáramlás volt 1,2 milliárdos értékben, amely egy megszűnt alap számlájára írható. A hozamok ezen némileg javítani tudtak, de a kategória vagyona így is 2,2 százalékkal csökkent februárban.

Az ingatlanalapokba alig egymilliárdnyi tőke érkezett a hónap során. A hozamok és az árfolyammozgások eredőjeként a nettó eszközérték 0,6 százalékkal nőtt a második legnagyobb kategóriánál. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS