191 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon decemberben

2022. 01. 14., 17:21

Decemberben 2,5 százalékkal, azaz 191 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon – tájékoztatott a BAMOSZ.

A befektetési alapok esetében az elmúlt hónapban a tőkeáramlások eredője plusz 168 milliárd forintot mutat. Bár egyes kategóriáknál láthattunk tőkekiáramlást is, de a beáramlások messze felülmúlták azokat. A kedvencek továbbra is a vegyes alapok, de év végén a részvénylapok is kapósak voltak. A tőkeáramlás, a hozamok és az árfolyammozgások eredőjeként a BAMOSZ tagok által kezelt befektetési alapok összvagyona 2,5 százalékkal nőtt az év utolsó hónapjában. A hónap végén a BAMOSZ tagok mindösszesen 7851 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban.

A 2021-es évet tekintve 13,8 százalékkal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon, de a kategóriákon belüli átrendeződés ettől sokkal szembetűnőbb. Százalékban kifejezve a két szélsőséges eset a pénzpiaci alapok és a részvény alapok. Előbbi esetében éves szinten 43,1 százalékkal csökkent a vagyon, utóbbi esetében 43,7 százalékkal nőtt.

A pénzpiaci alapok marginalizálódása alapvetően a 2019-ben hatályba lépett új EU-s szabályozás hatásának „köszönhető”, de a hozamkörnyezet sem kedvezett a kategóriának, amely továbbra is őrzi a másfél éve megszerzett legkisebb kategória címet.

A részvényalapok esetében a tőkebeáramlás folyamatos (utoljára 2020 márciusában láttunk kiáramlást) és a hozamok is segítik a növekedést. Mind a fejlett, mind a fejlődő piacok remekül teljesítettek 2021-ben.

Bár egy éve még csak a harmadik legnagyobb kategória volt a vegyes alapok kategóriája, de 2021. novemberétől már a legnagyobb vagyonú kategória címmel büszkélkedhet. Ez egyrészt a folyamatos rekord nagyságú tőkebeáramlással (egyetlen kivétel a júliusi hónap); másrészt a hozamokkal magyarázható. Az év végi szint 1777 milliárd forint lett. Második legnagyobb kategória kereken 1700 milliárddal az ingatlanalapok, míg harmadik legnagyobb a kötvényalapok 1566 milliárddal.

A pénzpiaci alapok esetében csaknem 1,5 milliárdnyi tőke távozott. A hozamok ezen némileg tompítani tudtak, de így is összességében 3,5 százalékos a vagyonvesztés a legkisebb kategóriánál. Ahogy fent már említésre került, százalékban kifejezve a legnagyobb vagyonvesztést ez a kategória szenvedte el. A történelmet szeretők kedvérért érdemes megjegyezni, hogy egykori legnagyobb kategóriáról van szó, amely az összvagyon egyharmadát adta.

A kötvényalapoknál ezúttal is tőkebeáramlást láthattunk 31,6 milliárdos értékben, amely a második legnagyobb a januári értéket követően. A rövid futamidejű kötvényalapok esetében 26,7 milliárdos beáramlást láthattunk. A hosszú futamidejű kötvényalapoknál is tőkebeáramlást láthattunk 4,4 milliárd forint értékben. A szabad futamidejű kötvényalapoknál szintén kismértékű tőkebeáramlás volt (0,5 milliárdos). A hozamokkal együtt a kötvényalapok vagyona 3,2 százalékkal növekedett.

A vegyes alapoknál 46 milliárdnyi tőkebeáramlás volt decemberben, amely a legmagasabb érték a kategóriák között, ahogy azt már megszokhattuk az elmúlt hónapokban. Az elmúlt egy évben mindösszesen 360 Mrd Ft érkezett a kategóriához. A hozamok is hozzátettek a növekedéshez, a kategória vagyona 3,7 százalékkal nőtt a hónap során. Ahogy azt már az összefoglalóban említettük, a legnagyobb kategória lett novemberben a vegyes alapok. A nyilvános alapokon belül a kategória részesedése év végén 25,3 százalék! Érdemes még kiemelni, hogy a dinamikus vegyes alapok növekedése 72,8 százalék az év eleje óta.

A részvényalapoknál is tőkebeáramlást figyelhettünk meg az elmúlt hónapban. Ennek nagysága 41,7 milliárd forint. A növekedést az árfolyammozgások ezúttal nem segítették. Mindennek eredőjeként a részvényalapok vagyona 4,1 százalékkal lett több. Ahogy az már említésre került, a legdinamikusabban fejlődő kategóriára volt 2021-ben. A nettó eszközérték megközelítette a 900 milliárd forintot és ilyen tempó mellett fél éven belül ez a kategória is elérheti a 1.000 milliárdot.

A tőkevédett alapok esetében ebben a hónapban gyakorlatilag nem volt tőkemozgás. A vagyon ennek megfelelően alig változott. Éves szinten azonban már máshogy fest a kép. A második legkisebb kategória esetében a vagyonváltozás -30,8 százalék éves szinten. A tőkevédett alapok esetében a zártvégű alapok lejárnak, de nem bocsátanak ki újakat, ennek megfelelően csökken a darabszám, csökken az állomány.

Az abszolút hozamú alapok esetében tőkebeáramlás volt (14,2 milliárd). A hozamok valamelyest segíteni tudták az emelkedést, így a kategória esetében 1,9 százalékos növekedést tapasztalhattunk. Érdekességként megemlíthetjük, hogy a kategória éppen a teljes állomány vagyonváltozását mutatta, azaz 13,8 százalékot.

A származtatott alapok esetében ebben a hónapban 12 milliárdnyi tőkekiáramlás volt, amely az általános tőkebeáramlás mellett itt azzal magyarázható, hogy több alap is lejárt. Bár a hozamok tompítani tudták a vagyonvesztés, a kategória nettó eszközértéke így is 6,7 százalékkal csökkent. Ez a kategória is az előző esztendő vesztesei közé tartozik, hiszen éves szinten 39,1 százalékos volt a vagyonvesztés. Ennél a kategóriánál szűnt meg 2021-ben a legtöbb alap, szám szerint tizennégy.

Az ingatlanalapok esetében a hónap során 8,2 milliárdnyi tőke távozott. A tőkeáramlás, a hozamok és az árfolyammozgások eredőjeként a nettó eszközérték 0,1 százalékkal lett több, köszönhetően a hozamoknak. Éves szinten ennél a kategóriánál a legkisebb abszolút értékben a változás, 1,8 százalék.

Az árupiaci alapokhoz 0,6 milliárdnyi tőke érkezett. A hozamok ezen még javítani is tudtak, így a vagyonváltozás plusz 4,2 százalék lett a hónap folyamán. Éves szinten nem ennyire kedvező a kép, hiszen ott 3,3 százalékos csökkenést tapasztalhatunk.

Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapok esetében az elmúlt hónapban tőkebeáramlás volt tapasztalható 57 milliárdos értékben. A hozamokkal együtt a vagyon 4,1 százalékkal nőtt a hónap során. A zártkörű alapok vagyona szépen hízott az év folyamán, hiszen 26 százalékos gyarapodást láthatunk. Itt továbbra is az ingatlanok dominálnak.

BAMOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS