További lassult a bérleti díjak emelkedése, átlagosan 3 százalékkal kell többet fizetni a kiadó lakásokért 2026. január közepén, mint egy éve ilyenkor. A legkevésbé az új építésű és újszerű lakások díjait tudták emelni a tulajdonosok – derül ki a zenga.hu ingatlankereső portál adataiból. A VI. kerületben az airbnb-tiltás egylőre nem csökkentette a bérleti díjakat, sőt, az ottani tulajdonosok még az V. kerületinél is drágábban próbálják meg kiadni a lakásokat.
Országosan mindössze 3 százalékkal lettek drágábbak egy év alatt a kiadó lakások, míg Budapesten átlagosan 4-gyel – derül ki a zenga.hu ingatlankereső portál adataiból.
A befektetők tavaly év eleji dominanciája, illetve az év második felében bejelentett Otthon Start program az átlagos bérletidíj-növekedési ütem lassulását hozta el, miután előbbi a kínálatot bővítette, utóbbi pedig a keresletet csökkentette a kiadó lakások piacán. Ennek hatására a kiadó lakások bérleti díjai sok helyen stagnáltak, de óriási a különbség, ha a kiadó lakások állapotát is figyelembe vesszük.
„Az átlagos állapotú lakások bérleti díjait jobban tudták emelni a bérbeadók, mint az új vagy újszerű lakásokét. Az olcsóbb, de kevésbé jó állapotú lakásokra feltehetően nagyobb volt a bérlői kereslet, mint a valamivel drágább, de jobb állapotú lakások iránt” – mondta el Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.
Az airbnb-tulajdonosok nem engednek még az árból
Az átlagos állapotú lakások bérleti díja egy év alatt Budapesten is és országosan is 7 százalékot emelkedett, a felújítottaké Budapesten 6, országosan 4 százalékkal lett drágább, míg az új vagy újszerű lakások átlagos bérleti díja a fővárosban mindössze 1 százalékkal lett magasabb, országosan pedig 1 százalékot csökkenni tudott.
A fővárosban a IV. és a VI. kerületben drágultak leginkább az albérletek, előbbire magyarázat lehet a XIII. kerületi irodákhoz és a metróvonalhoz való közelség. Kiugró volt a felújított lakások bérletidíj-emelkedése a IX. kerületben, akárcsak az új építésű vagy újszerű lakásoké a II. kerületben. Ezek esetében az állapoton túl a kerületen belüli eltérő lokáció is magyarázó tényező lehet.
Budapesten a jellemzően kétszobás, közepes állapotú lakásoknál a hirdetési bérleti díj idén január elején 242 ezer forint, az ugyanilyen újszerű vagy új lakásoknál azonban 307 ezer forint.
„Budapest érdekessége a VI. kerület, ahol az új vagy újszerű lakások bérleti díja idén januárban, 352 ezer forintos átlaggal az V. kerületinél is drágább lett. Feltételezhető, hogy az airbnb-tiltás miatt hosszú távú bérbeadásra átállt tulajdonosok próbálják a lehető legtöbbet elkérni a korábban magasabb hozam mellett üzemeltetett lakásokért” – véli Futó Péter.
Szegeden óriási volt a drágulás
A közepes állapotú lakásoknál a legnagyobb bérletidíj-növekedés Szegeden volt mérhető, ott egy év alatt 23 százalék volt a drágulás. Az egyetem miatt mindig is kiemelkedő volt a kereslet, ugyanakkor a BYD-beruházás miatt új keresleti kör is megjelenhetett: raktározási, alkatrészgyártó cégek települhetnek a város peremére, melyek mérnököket, technikusokat, betanított és szakmunkásokat vonzanak a városba.
Átlag felett nőttek a bérleti díjak a vidéki nagyvárosaink közül Székesfehérváron és Pécsen, míg átlag alatt, szinte stagnálás jellemezte Miskolcot, Debrecent és Győrt.
Ennek ellenére még mindig Debrecenben kell a legtöbbet fizetni a kiadó lakásokért vidéken: állapottól függően 190 ezer és 270 ezer forint között mozognak a díjak, vagyis az ország második legnépesebb és második legdrágább nagyvárosában mintegy 10–20 százalékkal olcsóbb a lakásbérlés, mint Budapesten.
Győrben és Szegeden mintegy 180 ezer forinttól, Székesfehérváron 170 ezertől, Pécsen 160 ezertől, Miskolcon pedig 120 ezertől indul a közepes állapotú, kétszobás lakások bérleti díja.
„A bérleti díjak növekedése azonban egy-két kivételtől eltekintve az elmúlt évben sehol nem tudta követni a lakásárak emelkedését, így a kiadásból származó hozamokban szinte mindenhol jelentős csökkenés volt mérhető” – emelte ki a zenga.hu szakértője.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Az első betonöntéssel a Paks II atomerőmű a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség besorolása alapján „épülő atomerőműnek” minősül.