Nem kell kétségbeesniük azoknak az egyetemistáknak, akik a tanévkezdésig nem találták meg a megfelelő albérletet. A korábbi évek tapasztalatai alapján ugyanis a ponthatárhirdetést követő nyári albérletpiaci roham lecsengésével mérséklődhetnek a bérleti díjak, így aki tud várni, akár tízezer forintot is spórolhat havonta. A Zenga adatai szerint Budapesten 2024-ben és 2025-ben is megfigyelhető volt ez a tendencia.
A felsőoktatási ponthatárok kihirdetése minden évben látványosan megmozgatja az albérletpiacot. Július végétől egyszerre sok egyetemista jelenik meg a keresleti oldalon, ami átmenetileg a bérleti díjakat is felfelé hajtja. A Zenga elmúlt évekre vonatkozó statisztikái szerint azonban a nyári csúcs nem tart ki egész évben, ahogy csökken a lakáskeresők száma, az ősz második felére a bérleti díjak is mérséklődhetnek – mondta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.
Budapesten 2024-ben és 2025-ben is hasonló folyamat rajzolódott ki. A diákok körében különösen keresett, 40–60 négyzetméteres, jellemzően 1,5–2,5 szobás lakásokat a ponthatárhirdetés körüli hetekben átlagosan mintegy 8-10 ezer forinttal magasabb havi bérleti díjjal kínálták, mint az ősz második felében. Ez azt jelenti, hogy aki ideiglenesen meg tudja oldani a lakhatását és nem ragaszkodik a nyári költözéshez, az a korábbi évek tapasztalatai alapján kedvezőbb ajánlatokkal is találkozhat szeptember után, amivel évente akár 120 ezer forintot is spórolhat.
A kínálat sem tűnik el a tanév kezdetével. Bár a legnagyobb mozgás hagyományosan júliusban és augusztusban történik, ősszel és télen is folyamatosan kerülnek új kiadó ingatlanok a piacra. Azoknak az egyetemistáknak tehát, akik átmenetileg ismerősnél vagy más ideiglenes megoldással kezdik a tanévet, érdemes lehet tovább figyelniük a kínálatot.
Az árakban ugyanakkor továbbra is óriási különbségek vannak attól függően, hol keres valaki lakást. Budapesten az V. és VI. kerület tartozik a legdrágább lokációk közé, ott a vizsgált 1,5-2,5 szobás lakásokat több mint 300 ezer forintért kínálják, de a IX., XI., XIII. kerületekben is 280-290 ezer forintos átlagárak jellemzik a kínálatot. A központtól távolabbi kerületekben - XVI., XVIII., XX., XXI. - azonban 200-220 ezer forintért is lehet találni ilyen méretű lakást – tette hozzá Futó Péter.
Vidéken Debrecen vezet 230-240 ezer forinttal, amit Győr, Székesfehérvár, Pécs és Szeged követ 190-200 ezer forint közötti átlagokkal. A legolcsóbb pedig továbbra is Békéscsaba, Salgótarján és Miskolc, ahol átlagosan havi 120–130 ezer forint körüli van egy ilyen típusú lakás.
Aki tehát lemaradt a nyári albérletkeresési hullámról, annak sem kell feltétlenül aggódnia, a korábbi évek alapján az ősz előrehaladtával nemcsak nyugodtabbá válhat a piac, hanem az árak is kedvezőbbek lehetnek.
Hosszabb távon pedig várhatóan a most előkészítés alatt álló Wekerle Sándor Lakásépítési Program is megmozgatja majd a piacot, melynek keretében intézményi bérlakások és kollégiumi férőhelyek fejlesztése van tervben. Bár ennek piaci hatása több év múlva lesz csak érezhető, a programhoz rendelt 550 millió euró uniós forrás és a további finanszírozás érdemben bővítheti a bérlakások és a kollégiumi férőhelyek kínálatát, ami a kiadó lakások piacán is erősítheti majd az árversenyt.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”