Zenga.hu: Már az alku előtt hajlandók engedni a hirdetési árból az eladók

2025. 07. 01., 20:15

Harmadával drágább ma egy budapesti panellakás, mint 2024-ben ugyanekkor – derül ki a zenga.hu hirdetési portál adataiból. A magas ingatlanárak és a lassuló kereslet miatt nagyobb mértékben csökkentettek azok az eladók, akik változtattak a hirdetési áraikon.

Az idei év második negyedévében tovább gyorsult az eladó lakóingatlanok drágulása az első negyedévhez képest. Országosan 12,8 százalékkal többet kérnek ma az ingatlanokért, mint 2024-ben ugyanekkor, míg ez az arány az első negyedévben csak 7,2 százalék volt.

„Budapesten az országos átlagnál nagyobb mértékben drágultak az ingatlanok. A zenga.hu hirdetési állományát tekintve a fővárosban 22,2 százalékkal emelkedtek a második negyedévben az árak egy év alatt. Sőt, ha csak az idei évet nézzük, akkor is gyorsult a drágulási ütem, az első negyedévben még csak 15,4 százalék volt a fővárosi, éves áremelkedés” – mondta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője. A fővárosban június végén 1,38 millió forint volt a lakóingatlanok átlagos hirdetési négyzetméterára, mindez országosan 870 ezer forint volt.

A használt lakóingatlanok tekintetében 2025 második negyedévében a legnagyobb mértékben egy év alatt a panellakások drágultak mind országosan (32,6 százalék), mind Budapesten (33,5 százalék). A fővárosi használt téglalakások negyedével kerültek többe, mint tavaly ugyanebben az időszakban, míg országosan 20 százalékkal emelkedtek a hirdetési áraik. A családi házak hirdetési ára országosan 9,5, Budapesten 9,8 százalékkal emelkedett.

Országosan még nyoma sincs a tetőzésnek

Az ingatlaneladói tapasztalatok szerint a második negyedévben a magas ingatlanárak miatt kevesebb volt a potenciális vevő. Ezt alátámasztja, hogy a zenga.hu-n ingatlant kereső komoly érdeklődők száma a januári csúcshoz képest 30-40 százalékkal volt alacsonyabb áprilisban, és a májusi erősödés sem bizonyult tartósnak, ugyanis a júniusi kereslet szintén gyenge volt.

Az alacsonyabb kereslet ugyanakkor egyelőre nem látszik a lakásárak növekedési ütemében, jóllehet Budapesten már a mostani csúcsához közelíthet az áremelkedési dinamika. „A fővárosban minden jel arra utal, hogy az év második felében nagyot fog lassulni az áremelkedés üteme. Áprilisban 21,4, májusban 21,9, júniusban 22,9 százalékos volt az előző év azonos hónapjaihoz képest a drágulás, ami enyhe gyorsulást jelent ugyan, de korántsem akkorát, mint az év első hónapjaiban” – tette hozzá Futó Péter.

Vidéken azonban a lakásár-emelkedés tetőzésének nincs jele, országosan még mindig dinamikus a drágulás, vagyis a hirtelen megugró budapesti árakat most a vidéki lakásárak is üldözőbe vették. A második negyedévben júniusban emelkedtek legnagyobb ütemben országosan az átlagos négyzetméterárak (15,2 százalék).

Árcsökkentéssel reagálnak az eladók a visszaesett keresletre

Azok a hirdetők, akik felismerték, hogy a nagyon magas kezdeti hirdetési árak miatt is lassul a kereslet, nagyobb mértékben csökkentettek a hirdetési árakon - derül ki a zenga.hu adataiból. Míg az első negyedévben az árat csökkentők átlagosan 3,7 százalékkal adták volna olcsóbban ingatlanjukat az eredeti árhoz képest, addig a második negyedévben már 6,4 százalékkal. Az áremeléseknél az első negyedéves 7,5 százalék pedig 4,4 százalékra csökkent. „Bár a hirdetési időszak során árat csökkentők aránya mindkét negyedévben hasonlóan alakult, az árat emelőké drasztikusan visszaesett, ami arra utal, hogy az év hátralevő részében egyre kevesebben bíznak a piac töretlen szárnyalásában” – emelte ki a zenga.hu elemzési vezetője.

Az albérleti díjak nem emelkedtek

A kiadó lakásokat nézve látványos, hogy a bérletidíj-emelkedések teljesen elmaradtak a lakásár-emelkedésektől. Budapesten a bérleti díjak az elmúlt egy évben mindössze néhány százalékkal emelkedtek. 2025 második negyedévében az előző év második negyedévéhez képest a garzonlakások bérleti díja 5,7 százalékkal ment feljebb, a kétszobás lakásoké 2,3 százalékkal, a háromszobásoké 4,3 százalékkal, a négy vagy többszobás lakások esetében viszont alig több mint 1 százalék volt az éves emelkedés, ami szintén hozzájárul a csökkenő befektetői kereslethez.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 07. 09., 18:20
Kiválóan teljesített a Széchenyi Kártya Program 2025 első félévében, a programban részt vevő bankok 8555 beruházási célú hiteligényt fogadtak be 264,7 milliárd forint összegben – számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2025-07-10 18:25:00
Az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbit azonban így is meghaladta 1,1 százalékkal a szolgáltatások volumene az Európai Unióban 2025 áprilisában – tájékoztatott az Eurostat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS