Zenga.hu: jóval magasabbak a nagyobb lakások négyzetméterárai

2025. 04. 28., 12:05

Négyzetméterenként is sokkal magasabb árakkal kell számolniuk azoknak, akik nagyobb, 80–120 négyzetméter alapterületű lakóingatlanokat keresnek. Ebben a méretkategóriában a hirdetési négyzetméterár átlagosan 14 százalékkal magasabb, mint az eggyel kisebb, 50–70 négyzetméteres alapterületű használt lakások körében – derül ki a zenga.hu elemzéséből.

Az első közös lakásvásárlást követően a költözés általában akkor merül fel újra, ha a család bővülése miatt a lakott ingatlan már szűknek bizonyul. Ilyenkor a többség abban gondolkodik, hogy arányaiban a kisebb lakásuk is ugyanúgy drágul, mint a nagyobbak. Ám a valóságban a nagyobb lakással nemcsak az alapterület növekszik, hanem az árak is – és nem feltétlenül arányosan.

A zenga.hu ingatlankereső portál adatai szerint a 80–120 négyzetméteres használt lakások átlagos hirdetési négyzetméterára országosan 1,26 millió forint, míg az egy kategóriával kisebb (50–70 négyzetméteres) ingatlanoké 1,1 millió forint. Ez a tendencia a családi házak esetében is megfigyelhető: a többszobás családi házak négyzetméterét átlagosan 642 ezer forintban határozzák meg az eladók, míg a kisebbekét 599 ezer forintba.

A zenga.hu statisztikái szerint a nagyobb lakások négyzetméterára sokszor magasabb, mint a kisebb lakásoké. Ez betudható annak, hogy az ilyen ingatlanok általában jobb elosztásúak, felkapottabb, családbarát környékeken találhatók, amelyek felára beépül az árba” – mondja Lipták Zsuzsa, a zenga.hu ügyvezetője. Jelenleg azonban az is hozzájárul ehhez a tendenciához, hogy a 80–120 négyzetméter alapterületű lakások kínálata korlátozott: fele annyi az ekkora méretű, eladásra kínált lakások száma, mint a kisebbeké, illetve 20 százalékkal kevesebb a tavalyi év hasonló időszakához képest is.

A 13. kerületben van a legtöbb eladó lakás

Budapesten a 80–120 négyzetméteres használt lakások átlagos meghirdetett négyzetméterára jelenleg 1,4 millió forint, a panellakásoké valamivel kevesebb, 1,1 millió forint. A legdrágább kerületek az 5. (2,1 millió forint/m2), az 1. (1,9 millió forint/m2) és a 11. (1,7 millió forint/m2). Ám még mindig vannak olyan kerületek, ahol az eladók egymillió forintos négyzetméterárat határoznak meg ebben a méretkategóriában, ilyen a 10., 19., 20., 23. kerületek. A legtöbb eladásra kínált ingatlan egyébként ebben a méretkategóriában a 13. és a 18. kerületekben található.

A családbővüléssel sokaknál a családiház-vásárlás is felmerül. A fővárosban ebben a méretkategóriában átlagosan 962 ezer forintos négyzetméterárral kalkulálnak az eladók. Nem számolhat sokkal olcsóbb házzal az, aki az agglomerációban gondolkodik: a főváros külső kerületeihez képest jóval drágábban, az egymillió forintot is meghaladó négyzetméteráron hirdetnek Csömörön és Gödön is. Vecsésen, Dabason és Gyömrőn viszont 900 ezer forint alatti négyzetméterárat határoztak meg az eladók.

Drága a lakás a vármegyeszékhelyeken is

Nehéz dolguk van a nagyobb, több szobás használt lakóingatlant keresőknek a népszerű vidéki nagyvárosokban is, mivel a tendencia hasonló: négyzetméterre vetítve 10–15 százalékkal drágábban hirdetik a többszobás használt lakóingatlanokat a kisebb, 50–70 négyzetméteres lakásokhoz képest.

Debrecenben 928 ezer, Szegeden 933 ezer, Győrben 862 ezer, Pécsen 883 ezer, míg Miskolcon 622 ezer forintos négyzetméteráron kínálják a 80–120 négyzetméter alapterületű használt lakásokat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.
2025-06-17 18:05:00
A munkáltatók szívesen alkalmaznak teljesítménybért olyan munkakörök esetén, ahol a munkavállaló tevékenysége jól mérhető. A teljesítménybér egyben a munkavállaló eredményes munkavégzését ösztönző eszközként is funkcionálhat. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS