Zenga.hu: Elszakadt egymástól a lakások és a házak ára

2025. 06. 09., 09:55

Átlagosan 11 százalékkal emelték a családi házak hirdetési árát a tulajdonosok egy év alatt, ami jóval alacsonyabb a lakások drágulásánál – derül ki a zenga.hu ingatlanhirdetési portál adataiból.

A zenga.hu ingatlanhirdetési oldalon a keresők fele általában eladó ház iránt érdeklődik, és ez az arány a melegebb szezon beköszöntével néhány százalékponttal még emelkedik is. Míg a nagyobb városokban a legtöbben kisebb alapterületű és ezáltal olcsóbb lakások vásárlásában gondolkodnak, addig a kistelepüléseken a családi házak dominálnak, amik a házhirdetések több mint 80 százalékát teszik ki. Iker- és sorházak együtt bő 15 százalékban találhatók az oldalon, a maradékon pedig házrészek, egyéb házak és kastélyok, valamint kúriák osztoznak a házak kategóriában.

Ez most a legdrágább típus

Jelenleg átlagosan közel 660 ezer forintért kínálják a házakat az eladók országosan, míg egy évvel ezelőtt 590 ezer forint alatt volt az átlag, ami mögött területileg és ingatlantípusban is elég nagy a szórás. A hirdetések szerint a legdrágábbak most az ikerházak (888 ezer forint/m²), a sorházakat valamivel olcsóbban (785 ezer forint/m²) hirdetik, a családi házak átlagos kínálati ára pedig ennél is kedvezőbb (611 ezer forint/m²).

„Ennek oka lehet, hogy iker- és sorházak a családi házaknál kisebb arányban fordulnak elő az eleve olcsóbb községekben, míg a városokban – ahol általában magasabbak a négyzetméterárak – felülreprezentált a számuk. Az agglomerációban is gyakori, hogy egy régi családi ház helyén a jobb megtérülés érdekében iker- vagy sorházat épít egy fejlesztő, ami szintén ezeknek a típusoknak az átlagárát húzza fel. A kínálati árat emellett az ingatlan állapota is befolyásolja, a felújított házak négyzetméterára 16, az új építésűeké pedig 39 százalékkal magasabb, mint az átlag, de a felújítandókat – amelyek között az ország legszegényebb részein szintén magas a családi házak aránya – közel 40 százalékkal olcsóbban kínálják eladásra” – magyarázta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.

Elszakadt egymástól a lakások és a házak ára

„Az igazán nagy különbség azonban a lakások és a házak áremelkedési ütemében látszik. Míg 2023 és 2024 második negyedévének azonos időszakában a házak közel 9 százalékkal drágultak, a lakások viszont csak 4-gyel, addig 2024 és 2025 azonos időszakában a házak 11 százalékos drágulásával a lakások 26 százalékos drágulása áll szemben. A hatalmas különbség mögött a befektetési célú vásárlók elmúlt fél évben megnövekedett érdeklődése állhat, akik a házakkal szemben a jobb kiadhatóság miatt a lakásokat részesítik előnyben.”

Ritka és drága a budapesti családi ház

A fővárosban 2025 második negyedévének az elején az előző év azonos időszakához képest az országos átlagnál valamivel jobban, 12 százalékkal drágultak a házak, jelenleg a hirdetők 938 ezer forintos négyzetméterárral számolnak. Az elmúlt két hónapban meghirdetett lakóingatlanoknak nagyjából a 20 százalékát tették ki a házak Budapesten.

Az elmúlt két hónapban a legtöbb házat a XVIII. kerületben kínálták eladásra, amit a XX., a XVI. és a XVII. kerület követett. Ebben a négy kerületben található a fővárosi kínálat fele, ami nem meglepő, ugyanis ezek azok a külső kerületek, ahol az ingatlanállományon belül nagyobb a házak aránya. A budai oldal legnagyobb kínálatát a III. kerület adja, kicsivel megelőzve a XXII. kerületet.

Árak tekintetében itt is igaz, hogy a budai oldal drágább, mint a pesti: a legszélesebb kínálattal rendelkező XVIII. kerületben 904 ezer forint az átlag négyzetméterár, a XX., XVI. és XVII. kerületekben rendre 771 ezer, 962 ezer és 920 ezer forint. A budai III. és XXII. kerületekben ezzel szemben 1,212 millió és 1,075 millió forint. A legdrágább a XII. kerület (1,6 millió forint/m²), de az új építésű hőszivattyús házak négyzetméteréért már 2,3 millió forintot is elkérnek az ingatlanfejlesztők.

Az agglomeráció sem sokkal olcsóbb

A legtöbb családi házat az elmúlt hónapokban Pest vármegyében és Budapesten hirdették meg a zenga.hu adatbázisa szerint, a legkevesebbet pedig a kisebb vármegyékben, mint Nógrád és Vas.

Pest vármegyében a fővárostól legfeljebb 15 percnyi autóútra lévő települések házárai megegyeznek a budapesti ingatlanárakkal. A budai oldalhoz közel eső települések, mint Remeteszőlős, Budaörs vagy Nagykovácsi csak egy hajszálnyival olcsóbbak a II. vagy XI. kerületi családi házakhoz képest. Vecsésnél, Gödöllőnél vagy Kistarcsánál pedig néhány pesti külső kerületben egyenesen alacsonyabbak a négyzetméterárak a házak kategóriában”  emelte ki Futó Péter. Hozzátette azt is, hogy a statisztikák szerint jelenleg gyorsabban el lehet adni a Pest vármegyei házakat, mint a budapestieket, legalábbis erről tanúskodik, hogy mostanában a fővárosban 113, míg Pest vármegyében 107 napig voltak aktívak az ilyen típusú hirdetések.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.
2025-06-17 18:05:00
A munkáltatók szívesen alkalmaznak teljesítménybért olyan munkakörök esetén, ahol a munkavállaló tevékenysége jól mérhető. A teljesítménybér egyben a munkavállaló eredményes munkavégzését ösztönző eszközként is funkcionálhat. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS