Zenga.hu: Az elsőlakás-vásárlóknak fáj a legjobban az ingatlanpiaci boom

2025. 06. 20., 19:10

Az elsőlakás-vásárlók körében népszerű garzonlakások négyzetméterárai emelkedtek leginkább az év első felében – derül ki a zenga.hu ingatlanhirdetési portál adataiból. Budapesten egy kislakást átlagosan 9 millió forinttal drágábban hirdetnek meg most, mint tavaly ilyenkor.

A befektetők lemorzsolódásával és a felsőoktatási felvételi miatt ismét előtérbe kerültek a kisebb lakások. Az elsőlakás-vásárlók, illetve azok a szülők, akik a magas albérleti díjak kifizetése helyett gyermeküknek saját ingatlant vásárolnak, általában 40 négyzetméter körüli ingatlanokat keresnek.

A zenga.hu ingatlankereső portál adatbázisa szerint a használt garzonlakások négyzetméterét országszerte átlagosan közel 1,17 millió forintért hirdetik, míg Budapesten 1,53 millió forintért. Ehhez képest a 60 négyzetméteres vagy annál nagyobb lakások átlagos hirdetési országos négyzetméterára nem éri el az egymillió forintot, miközben ez a típus a fővárosban is 9 százalékkal olcsóbb. A különbséget persze az is magyarázza, hogy a zenga.hu-n kínált garzonlakások mintegy fele az eleve drágább Budapesten található, míg a nagyobb méretű lakásoknál kisebb ez az arány.

„Az ingatlanpiaci boom azt okozta, hogy azok az elsőlakás-vásárlók, akik 40 négyzetméteres vagy kisebb lakást engedhetnek meg maguknak, nehezebb helyzetben vannak, mivel a garzonok és a kisebb kétszobás lakások fajlagosan drágábbak. Ennek az az oka, hogy az év elején a befektetők többek között a lakáskiadás reményében ezeket a típusú ingatlanokat kezdték keresni, ami felhajtotta az árakat” – mondta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője. Márpedig a lakással nem rendelkezők az ingatlanárak extrém mértékű emelkedése előtt is borúlátóak voltak a tekintetben, hogy lesz-e saját ingatlanjuk. A zenga.hu és az OTP Bank közös, tavaly készült reprezentatív kutatásából az derült ki, hogy minden harmadik 25-34 éves nem bízik abban, hogy képes lesz az életben kifizetni egy lakást. Főként a Budapesten (42 százalék) és vármegyeszékhelyeken (47 százalék) élő fiatalok nyilatkoztak így. „Ezt a helyzetet csak tetézte, hogy a kisebb méretű lakások jobban drágultak az elmúlt egy évben, mint a nagyobbak. Különösen a 60 négyzetméternél kisebbek ára emelkedett nagyot” – tette hozzá Futó Péter.

Legnehezebb helyzetben azok a garzonlakás-keresők vannak, akik a fővárosban vennének lakást, ugyanis legnagyobb mértékben itt emelkedtek az árak. A zenga.hu adatbázisa szerint Budapesten például a 40 négyzetméternél kisebb lakások átlagára tavaly még 38 millió forint volt, idén pedig már 47 millió forint. A 40-59 négyzetméter közti kategóriában az átlag 56 millióról 73 millió forintra emelkedett. “Ehhez képest a nagyobb méretű lakásoknál kisebb volt a drágulás: a nagyobb alapterület ellenére, ebben a kategóriában is 17–18 millió forint körül volt az éves drágulás” – hangsúlyozta Futó.

Budapesten mindössze két kerületben – a XVII. és a XX. – hirdetik a garzonlakások négyzetméterét 1 millió forint alatt. Az I. és V. kerületben viszont 2 millió forint feletti a négyzetméterár. A drága kerületek közé tartozik a budai oldal, illetve a XIII. kerület is, ahol 1,7–1,9 millió forint körüli átlagos hirdetési négyzetméterárral kell számolnia annak, aki garzonlakást venne.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-07-14 18:50:00
A július 15-től augusztus 30-ig tartó ellenőrzés-sorozaton a Nébih és a kormányhivatalok szakemberei a nyári lovas táborokat, a fröccsteraszokat, a grillezésre szánt húskészítmény előállítókat, az ásványvíz palackozókat és szikvíz előállítókat, valamint a helyi termelői piacokat vizsgálják.

  Rovathírek: HIPA

A következő két évben több üzemegységet is épít, illetve bővít a Gyermelyi Zrt. A beruházási program egy új, teljesen automatizált magasraktárt, tésztagyári kapacitásbővítést és csomagolásfejlesztést foglal magában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Donald Trump kriptoüzlete – és a piachoz kötődő szabályozó tevékenysége – miatt világszerte egyre nagyobb figyelem irányul a digitális valutákra. Mivel a téma egy 2025. július 1-jével érvénybe lépett kriptopiaci törvény miatt itthon is forró, megkértük Kalocsai Kornélt, a Blockchain Magyarország Egyesület alapító-elnökét, hogy segítsen tisztán látni, egyrészt az amerikai elnök által előidézett változásokkal, másrészt azzal kapcsolatban, hogy a kriptopiacot hogyan kellene mindenki javára megtisztítani. A blockchain és kripto szakértő-tanácsadó a leggyakrabban előforduló buktatókra és csalásokra is felhívta a figyelmet.
Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS