Zenga.hu: Az elsőlakás-vásárlóknak fáj a legjobban az ingatlanpiaci boom

2025. 06. 20., 19:10

Az elsőlakás-vásárlók körében népszerű garzonlakások négyzetméterárai emelkedtek leginkább az év első felében – derül ki a zenga.hu ingatlanhirdetési portál adataiból. Budapesten egy kislakást átlagosan 9 millió forinttal drágábban hirdetnek meg most, mint tavaly ilyenkor.

A befektetők lemorzsolódásával és a felsőoktatási felvételi miatt ismét előtérbe kerültek a kisebb lakások. Az elsőlakás-vásárlók, illetve azok a szülők, akik a magas albérleti díjak kifizetése helyett gyermeküknek saját ingatlant vásárolnak, általában 40 négyzetméter körüli ingatlanokat keresnek.

A zenga.hu ingatlankereső portál adatbázisa szerint a használt garzonlakások négyzetméterét országszerte átlagosan közel 1,17 millió forintért hirdetik, míg Budapesten 1,53 millió forintért. Ehhez képest a 60 négyzetméteres vagy annál nagyobb lakások átlagos hirdetési országos négyzetméterára nem éri el az egymillió forintot, miközben ez a típus a fővárosban is 9 százalékkal olcsóbb. A különbséget persze az is magyarázza, hogy a zenga.hu-n kínált garzonlakások mintegy fele az eleve drágább Budapesten található, míg a nagyobb méretű lakásoknál kisebb ez az arány.

„Az ingatlanpiaci boom azt okozta, hogy azok az elsőlakás-vásárlók, akik 40 négyzetméteres vagy kisebb lakást engedhetnek meg maguknak, nehezebb helyzetben vannak, mivel a garzonok és a kisebb kétszobás lakások fajlagosan drágábbak. Ennek az az oka, hogy az év elején a befektetők többek között a lakáskiadás reményében ezeket a típusú ingatlanokat kezdték keresni, ami felhajtotta az árakat” – mondta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője. Márpedig a lakással nem rendelkezők az ingatlanárak extrém mértékű emelkedése előtt is borúlátóak voltak a tekintetben, hogy lesz-e saját ingatlanjuk. A zenga.hu és az OTP Bank közös, tavaly készült reprezentatív kutatásából az derült ki, hogy minden harmadik 25-34 éves nem bízik abban, hogy képes lesz az életben kifizetni egy lakást. Főként a Budapesten (42 százalék) és vármegyeszékhelyeken (47 százalék) élő fiatalok nyilatkoztak így. „Ezt a helyzetet csak tetézte, hogy a kisebb méretű lakások jobban drágultak az elmúlt egy évben, mint a nagyobbak. Különösen a 60 négyzetméternél kisebbek ára emelkedett nagyot” – tette hozzá Futó Péter.

Legnehezebb helyzetben azok a garzonlakás-keresők vannak, akik a fővárosban vennének lakást, ugyanis legnagyobb mértékben itt emelkedtek az árak. A zenga.hu adatbázisa szerint Budapesten például a 40 négyzetméternél kisebb lakások átlagára tavaly még 38 millió forint volt, idén pedig már 47 millió forint. A 40-59 négyzetméter közti kategóriában az átlag 56 millióról 73 millió forintra emelkedett. “Ehhez képest a nagyobb méretű lakásoknál kisebb volt a drágulás: a nagyobb alapterület ellenére, ebben a kategóriában is 17–18 millió forint körül volt az éves drágulás” – hangsúlyozta Futó.

Budapesten mindössze két kerületben – a XVII. és a XX. – hirdetik a garzonlakások négyzetméterét 1 millió forint alatt. Az I. és V. kerületben viszont 2 millió forint feletti a négyzetméterár. A drága kerületek közé tartozik a budai oldal, illetve a XIII. kerület is, ahol 1,7–1,9 millió forint körüli átlagos hirdetési négyzetméterárral kell számolnia annak, aki garzonlakást venne.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-07-21 16:25:00
Már elérhető a NAV új alkalmazása, az eÁFA Tool, valamint a használatát bemutató felhasználói kézikönyv. A program megkönnyíti az Excel-sablonban előkészített eÁFA-adatok feldolgozását, ellenőrzését, az XML-állományok előállítását és az eÁFA-M2M-exportfájlok elkészítését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS