Július 23-án teszik közzé a felvételi ponthatárokat, ami után minden évben előtérbe kerül a kérdés, hol lehet még időben jó albérletet találni. A kollégiumi férőhelyek száma ugyanis a legtöbb egyetemvárosban közel sem elegendő, ezért a frissen felvételt nyert hallgatók egy része a kiadó lakások piacán találja meg új otthonát. A zenga.hu szakértői összefoglalták, hol a legnagyobb most az albérletkínálat, hogy változtak tavaly óta a bérleti díjak, és hogy mire figyeljenek a leendő egyetemisták, mielőtt aláírják a bérleti szerződést.
„Érdekesen alakult a kiadó lakások piaca az elmúlt egy évben Budapesten. A legtöbb kerületben nőtt a kiadó lakások száma, és ebben szerepet játszott az Otthon Start program is. A programnak köszönhetően sok bérlő saját lakást vásárolt, így az általuk korábban bérelt lakások ismét piacra kerültek. Budapest belvárosában az V. és a VI. kerületben közel 25 százalékkal, a XIII. kerületben pedig 14 százalékkal bővült a kínálat” – mondta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.
A legtöbb vidéki egyetemvárosban is hasonlók a trendek, Győrben 44 százalékkal, Pécsen 25 százalékkal több kiadó lakást hirdetnek most 2025-höz képest a zenga.hu-n. Az egyik kivétel Szeged, ahol a megemelkedett kereslet hatására egyharmaddal kevesebb kiadó lakás érhető el idén, mint tavaly.
A kiadó lakások kínálatának bővülése jó hír az egyetemistáknak, ugyanis a diákok számához képest sok helyen – különösen Budapesten – szűkös a kollégiumi férőhelyek száma, így sokan albérletben tudják megoldani a lakhatásukat.
Néhány városban viszont még a növekvő kínálat ellenére is kevés a megfelelő lakás. Hiába nőtt arányaiban nagyot a kiadó lakások kínálata Győrben, az egyetemisták számához képest így is kicsi a választék, akárcsak Veszprémben, ahol mindössze néhány tucat kiadó lakás érhető el. Ez pedig az ottani árazásokban is megmutatkozik. Míg Budapesten egy év alatt 3 százalékkal emelkedett a zenga.hu-n hirdetett kiadó lakások átlag bérleti díja, addig Veszprémben 26 százalékos, Szegeden 16 százalékos, Győrben pedig – a kínálat növekedése ellenére – 14 százalékos bérletidíj-növekedés történt.
Mennyiért bérelhetünk most egy 2–3 szobás lakást?
Budapesten átlagosan 284 ezer forintot kérnek a tulajdonosok havonta egy 2–3 szobás ingatlanért, így a diákoknak a közös bérlés továbbra is az egyik legjobb spórolási opció. A legdrágább kerület az V., ahol a hasonló méretű lakásoknál 320 ezer forint, míg a közeli VI. kerületben 300 ezer forint az átlagos bérleti díj. A népszerű XI. kerületben jelenleg körülbelül 270 ezer, a XIII.-ban 290 ezer, a XIV.-ben pedig 240 ezer forinttal érdemes kalkulálni.
A vidéki egyetemvárosok közül Debrecen a legdrágább, átlagosan 250 ezer forintos albérletárakkal. Győrben és Szegeden a drágulás hatására 210 ezer forint felett járnak az átlagok, míg Pécsen 200 ezer forint alatt is jelentős a kínálat. A legkedvezőbb árakkal továbbra is Miskolcon találkozhatnak a diákok, ahol már 140 ezer forint körüli havi bérleti díjért is széles kínálatból lehet válogatni.
Mire figyelj a szerződés aláírása előtt?
Albérletkereséskor azonban nem csak az ár számít. Érdemes mindig előre tisztázni a teljes havi költséget – beleértve a rezsit és a közös költséget –, alaposan átnézni a szerződést, ellenőrizni, hogy valóban a tulajdonossal vagy a megbízottjával kötünk-e megállapodást, valamint megnézni a lakás műszaki állapotát és a környéket is. Beköltözés előtt célszerű fotókat készíteni az ingatlanról, és egyértelműen tisztázni, hogy milyen bútorok maradnak a lakásban. Fontos, hogy soha ne utaljunk kauciót vagy foglalót aláírt szerződés nélkül. Végül az sem árt, ha a helyszínen a mobilinternetet és a térerőt is kipróbáljuk, egy online vizsga során ez is könnyen döntő szempont lehet – hívta fel a figyelmet Futó Péter.
A Paksi Atomerőmű üzemben tartása érdekében végzett munkálatokról számolt be a miniszterelnök.
