Néhány éve még természetesnek tűnt, hogy esténként pár perc keresgélés után mindenki talál parkolóhelyet a lakása közelében. Mára ez Budapest számos kerületében inkább szerencse kérdése, és több vidéki nagyvárosban is egyre nehezebb az utcai parkolás. Miközben folyamatosan nő az autók száma Magyarországon, a közterületi parkolóhelyeké alig változik, így a saját garázs vagy autóbeálló már nemcsak kényelmi szolgáltatás, hanem komoly értéket képviselő ingatlanelemmé vált – derül ki a zenga.hu legfrissebb elemzéséből.
Közel duplájára nőtt a forgalomban lévő személyautók száma az elmúlt 20 évben Magyarországon, az úthálózat és a parkolási lehetőségek bővülése azonban nem tudta követni ezt a trendet. A folyamat következményeként a fővárosban folyamatosan bővülnek a fizetős övezetek és idén nyáron a parkolási díjak is nagyot emelkedtek, ami tovább növeli a saját parkolóhelyek értékét.
A zenga.hu elemzése szerint ez a garázsok árán is egyértelműen látszik. Budapesten egy év alatt 7,9 millió forintról 8,5 millió forintra nőtt az eladó garázsok átlagára, és több vidéki nagyvárosban is hasonló árakkal találkozhatunk. A legdrágább Budapest belvárosa – az I. és az V. kerület –, ahol ha nagy ritkán megjelenik egy-egy eladó garázs a kínálatban, akár a 20 millió forintot is meghaladhatja a hirdetési ár – mondta el Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.
Általános tapasztalat, hogy a garázsok ára összefüggést mutat az adott környék lakásáraival. Egy autóbeálló négyzetméterára nagyjából a környék lakásárainak a fele, és ez az új építésű fejlesztéseknél is érvényes. Az autóbeálló árát befolyásolja ugyanakkor annak mérete és az is, hogy rendelkezik-e elektromosautó-töltési lehetőséggel.
Budapest a legdrágább, de a vidék sincs lemaradva
Ha valaki garázst venne, a budapesti belvárosban és a drágább budai kerületekben kell legmélyebben a zsebébe nyúlnia. A VI. kerületben például átlagosan 15,1 millió forintért hirdetik az eladó garázsokat, a VII. kerületben pedig 12,7 millió forint az átlagár. Budán 16,1 millió forintos átlagárral a II. kerület a legdrágább, miután az I. kerületben jelenleg nincs érdemi kínálat autóbeállókból. A III. kerületben 10,9 millió, a XI. kerületben pedig 9,8 millió forint az átlag hirdetési ár. Ahogy a lakásoknál, úgy a garázsoknál is a külvárosi kerületek az olcsóbbak, Csepelen például már 5,2 millió forintért is lehet autóbeállót kapni.
A vidéki nagyvárosokban sem maradtak azonban alacsonyak az árak. Szegeden például egy luxuslakópark kínálata húzza most felfelé az átlagot, így ott 11,1 millió az átlagos garázsár, de Debrecenben is egyre nagyobb értéket képviselnek a saját parkolóhelyek, ott 11,2 millió forint az átlag. A megyeszékhelyek többségében 7-9 millió forint között lehet saját garázst venni, ezek többnyire mélygarázsban található beállóhelyek.
Bár a főváros és a vidéki városok között nincsenek nagy árkülönbségek, a garázsok átlagméretében vannak eltérések. Budapesten akárcsak tavaly, úgy idén is 13 négyzetméter az átlagos garázsméret, míg a vidéki városokban ugyanez 17–18 négyzetméter.
Megéri garázst befektetésként venni?
Érdekesség, hogy miközben az eladási árak folyamatosan emelkednek, a bérleti díjak jóval stabilabbak maradtak. A legdrágább budapesti kerületekben egy teremgarázs-beállóért jellemzően havi 50–60 ezer forintot kérnek, míg a fővárosi átlag körülbelül 30 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a garázsok kiadásával elérhető hozam ma már nem magasabb, mint egy lakás bérbeadásával elérhető hozam.
„A garázsok kiadásának ugyanakkor van egy fontos előnye: egy autóbeálló a lakással ellentétben gyakorlatilag nem amortizálódik, fenntartása egyszerűbb, és a bérlőváltás is jóval kevesebb adminisztrációval jár” – tette hozzá Futó Péter.
A fővárosi parkolási problémák megoldásához szakértők szerint újabb P+R parkolókra, parkolóházakra és a közösségi közlekedés további fejlesztésére lenne szükség, mindezt a lakossági parkolási rendszerek összehangolásával. Ez azonban egy összetett, hosszabb távú feladat, így a saját garázzsal vagy felszíni beállóval rendelkező ingatlanoknak várhatóan tovább nő az értéke.
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.
