Zenga.hu: 8,2 millió forint volt „az átlag magyar kocsibeálló” a harmadik negyedévben

Zenga.hu: 8,2 millió forint volt „az átlag magyar kocsibeálló” a harmadik negyedévben
2025. 10. 08., 08:05

A lakóingatlanokkal együtt a garázsok ára is folyamatosan emelkedik – derül ki a zenga.hu ingatlanhirdetési portál adataiból. Ahol kevés a fedett garázs, például Budapest belvárosában és a budai oldalon, ott az átlagár többszöröséért hirdetik meg az eladó vagy kiadó garázsokat.

A hideg és nyirkos idő megjelenésével egyre többen keresnek eladó vagy kiadó garázst, ami találkozik is a kínálattal, ugyanis egy év alatt 8 százalékkal növekedett azok száma, akik kocsibeállót hirdetnek – derül ki a zenga.hu ingatlankereső portál adataiból.

„A garázsok és a lakóingatlanok iránti kereslet hasonló mozgást mutat, ami arra utal, hogy a garázsokat a lakás vásárlásával együtt, ahhoz kapcsolódva keresi a többség. Ugyanakkor sokan vannak, akik az autóbeállót nem vásárolják meg, csak bérlik, így egy garázs akár befektetési termék is lehet” – mondta Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.

Ökölszabályként elmondható, hogy a garázsok négyzetméterára jellemzően a házban lévő lakások négyzetméterárának a felével egyezik meg, így az ingatlanpiaci boom hatással volt a garázsok árára is, bár az elmúlt egy évben ott valamivel kisebb volt az áremelkedés. Egy év alatt 8 százalékkal drágultak a zenga.hu kínálatában szereplő kocsibeállók, amelyek átlagára az idei harmadik negyedévben 8,2 millió forint volt, négyzetméterára pedig 530 ezer forint.

Egy budai vagy belvárosi garázs négyzetméterára a pesti lakásokéval vetekszik

A fővárosban és a vármegyeszékhelyeken nincs jelentős különbség az árakban, ám Budapest belső kerületiben és Budán, ahol szűk a kínálat igencsak eltérnek a meghirdetett összegek. Budapesten a külső kerületekben jellemzően 5–6 millió forinttól indulnak a fedett autóbeállók, és a belváros felé haladva egyre jobban emelkednek az árak. A VIII. és a IX. kerületben már 8 millió forint feletti árszintekkel találkozhatunk, a VII. kerületben pedig a 11 millió forintot is meghaladja az átlag. Nagyjából ez az árszint jellemző a budai kerületekben is, a III. és a XI. kerületben is 10–11 millió forinttal kell számolni.

A legdrágább kerületekben, az I. és az V. kerületben nagyon kevés az eladásra és kiadásra meghirdetett fedett garázs, ezért az áruk is nagyon magas. Mint Futó Péter kiemelte, ha elvétve bekerül egy-egy garázs a kínálatba, azt gyakran 20 millió forintnál is drágábban hirdetik.

Jó befektetés a garázskiadás is

A garázskiadás az elmúlt években jó befektetésnek bizonyult országszerte, mivel a magas eladási ár miatt sokan választják inkább a bérlést. „Egy 8 millió forintos fedett garázst jellemzően havi 30 ezer forintért adnak bérbe a tulajdonosok, ami nagyjából a lakáspiachoz hasonló, 4–4,5 százalék közötti bruttó, éves hozamszintet jelent – mutatott rá a zenga.hu elemzési vezetője. – A belvárosban természetesen a bérleti díjak is magasabbak, az I. vagy a VI. kerületben elérik az 50–60 ezer forintot, de a magasabb vételi árak miatt a bérbeadással itt is hasonló hozamszintek érhetők el.”

A főváros és a vidéki városok kínálata között leginkább a garázsméretben figyelhető meg különbség. Nem meglepő, hogy a legkisebb garázsokat Budapesten kínálják, a fővárosban egy átlagos autóbeálló mindössze 13 négyzetméter, a legnagyobb garázsok pedig Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna vármegyében vannak, ahol 19 négyzetméter az átlag.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 16., 13:25
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett előzetesen bérfejlesztést, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol(t) ezzel. A munkavállalók döntő többsége (82 százalék) ugyanakkor arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős minta alapján készített felméréseiből.
2026-02-13 09:05:00
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS