Varga Mihály: Beszéljenek a számok!

2021. 12. 28., 15:05

A magyar gazdaság az idén 6,4 százalékkal nőtt, szemben az előző válság utáni, 2009. évi 6,6 százalékos visszaeséssel – tette közzé Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalára felkerült, „Beszéljenek a számok” című táblázatban kedden.

A foglalkoztatottak száma jelenleg 4,7 millió fő, ami egymillióval magasabb a tizenkét évvel ezelőttihez képest. A munkanélküliségi ráta a 2009-es 12 százalékról mára 3,8 százalékra csökkent – tüntette fel a táblázatban Varga Mihály.

A bruttó átlagkereset 198 ezer forintról 428 ezerre nőtt mára, miközben a minimálbér 75 500 forintról 200 ezerre emelkedik január 1-től.

A személyi jövedelemadó 36 százalékról 15 százalékra csökkent, a munkáltatói adó 33,5 százalékról - januártól - 13 százalékra csökken, a társasági adó 20 százalékról 9 százalékra csökkent.

A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházások értéke az idén 15 ezer milliárd forintot tett ki, szemben a 2009-es 5500 milliárddal.

Miközben az előző válság utáni évben az ipari termelés 17,7 százalékkal esett vissza, idén az ipar teljesítménye plusz 11 százalékot ért el.

A külföldi kézben lévő államadósság aránya 60 százalékról mára megfeleződött, 30 százalékra esett vissza, a háztartási devizahitelek aránya 67 százalékról 0,5 százalékra csökkent, miközben az államadósság kamatkiadása 4,1 százalékról 2,3 százalékra zsugorodott – áll a táblázatban. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.