Útdíj: öt év, 15 milliárd kilométer, 75 millió matrica, 1400 milliárd forint

2018. 11. 12., 15:35

A magyarországi úthasználatból bruttó 1400 milliárd forint közvetlen költségvetési bevétel folyt be öt év alatt – mondta Bartal Tamás, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) vezérigazgatója hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Az adatokat ismertetve kiemelte: az e-útdíj rendszerben a tehergépjárművek által megtett távolság a 15 milliárd kilométert is meghaladta öt év alatt. Emellett a NÚSZ 75 millió e-matricát adott el a 3,5 tonna alatti járművekre; ennek 70 százaléka heti matrica volt, aminek több mint felét külföldiek vették meg.

Bartal Tamás hangsúlyozta: a hazai úthálózatot a külföldi fuvarozók, illetve a személyautóval utazók jelentős számban veszik igénybe, a magyar útdíjrendszer ugyanakkor alkalmas arra, hogy a külföldiek úthasználatának díját használat-arányosan beszedje.

A tavalyi 290 milliárd forint után idén 316 milliárd forint útdíjbevételre számítanak, és a várakozások szerint 2022-ben a 400 milliárd forintot is elérheti a NÚSZ bevétele, ami forrást biztosít a magyarországi utak felújítására, karbantartására, illetve új utak építésére.

Az öt évvel ezelőtt alakult útdíjfizetési szolgáltató végzi egyrészt az e-matrica rendszerben 1400 kilométernyi gyorsforgalmi úton a matricák értékesítését, az ellenőrzést és a pótdíjazást a 3,5 tonna alatti járműveknél, döntően a személyautóknál. Emellett az e-útdíj rendszerben, 6900 kilométernyi gyorsforgalmi úton és főúton a társaság végzi a 3,5 tonna feletti tehergépjárművekre fizetendő útdíj beszedését és az ellenőrzést, a bírságolást pedig a rendőrség.

A vezérigazgató kiemelte: a NÚSZ Zrt. integrált informatikai rendszere összekapcsolható más állami ellenőrzési rendszerekkel, például a tengelysúlyméréssel, illetve az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszerrel. Hozzátette, hogy a teljesen magyar fejlesztésű informatikai rendszer nemzetközi szinten is versenyképes.

Bartal Tamás megállapította, az évről évre növekvő útdíj stabil, közvetlen költségvetési bevételt jelent Magyarországnak, a NÚSZ a magyar államháztartás egyik alappillérét jelenti. Kitért arra is, hogy a társaság folyamatosan fejlesztett informatikai vagyona eléri a 35 milliárd forintot. A rendszerüzemeltetési költségszint 8-9 százalékos, ami a legalacsonyabb arány egész Európában.

A következő évekre vonatkozó tervekről szólva a vezérigazgató egyebek mellett elmondta: a társaság alkalmassá vált arra, hogy a működés mellett az innováció felé is elinduljon, céljuk, hogy a NÚSZ felzárkózzon a legjelentősebb, nemzetstratégiai szempontból fontos cégek közé. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS