Történelmi csúcson az árpa-, 30 éves mélyponton a kukoricatermés

Történelmi csúcson az árpa-, 30 éves mélyponton a kukoricatermés
2022. 02. 21., 17:07

Árpából történelmi rekordtermést, kukoricából az elmúlt három évtized legalacsonyabb termését takarítottak be 2021-ben – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Árpából történelmi rekordtermést, búzából pedig a megelőző évinél nagyobb mennyiséget takarítottak be 2021-ben. Napraforgóból a kissé nagyobb területről betakarított termés az előző évivel megegyező hozamot eredményezett. Repcéből mind a betakarított terület, mind a termés elmaradt az előző évitől. A nyári hőség az elmúlt három évtized legalacsonyabb kukoricaterméséhez vezetett. A felvásárlási árak minden főbb szántóföldi növény esetében jelentősen nőttek 2020-hoz képest – derül ki a statisztikai hivatal „Főbb növénykultúrák terméseredményei, 2021” című kiadványából.

A kukoricát leszámítva bő termés volt gabonából

2021-ben nemcsak a szárazság, hanem a szokatlanul hűvös tavaszi időjárás is megnehezítette a növénytermesztők munkáját. Jelentősen, mintegy 1,9 millió tonnával (12 százalékkal) csökkent a gabona betakarított mennyisége, amely – beleszámítva a kukorica terméskiesését – összesen 13,7 millió tonna volt 2021-ben. A 2,3 millió hektáros gabonaterület szinte megegyezik az előző évivel.

A 2020. évi, 54 százalékos arány után 2021-ben az alacsonyabb termésmennyiség következtében a gabonatermésnek csupán 46 százalékát adta a kukorica. Legjelentősebb kalászos növényünk, a búza betakarított termésmennyisége az összes gabonatermés 39 százalékát tette ki. Az árpa termésmennyisége több mint 200 ezer tonnával nagyobb volt az előző évinél, a hektáronkénti 6,4 tonnás termésátlag minden idők legmagasabb értéke, az összes gabonából való részesedése pedig az elmúlt 4 évben folyamatosan nőtt, 2021-ben meghaladta a 12 százalékot.

2021-ben a búza betakarított területe 891 ezer hektárra csökkent, ennek ellenére a megelőző évinél nagyobb, 5,3 millió tonna termett belőle. A hektáronkénti 6,0 tonnás átlaghozam minden eddigi rekordot túlszárnyalt, 9,1 százalékkal haladta meg az előző évit, és közel 12 százalékkal 2016–2020 átlagát.

A legtöbb búza Békés, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyében termett. Előbbi részesedése az országban megtermett mennyiségből megközelítette a 11, utóbbié a 9,3 százalékot. A terméshozam Hajdú-Biharban 7,0, Békésben 6,4, Zalában 6,4 tonna volt hektáronként. A legalacsonyabb termésátlagok Veszprém, Heves és Nógrád megyében voltak, de az előbbi két megye esetében így is meghaladták a 2020. évi országos átlagot.

2021 első 11 hónapjában majdnem ugyanannyi búzát vásároltak fel a termelőktől, mint 2020 hasonló időszakában. A felvásárlási ár azonban 72 forint/kilogramm volt, jelentősen, 32 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

2021-ben a kukorica betakarított területe ismét 1 millió hektár fölé emelkedett. Az előző évihez képest 6,3 százalékkal nagyobb volt a terület (1 millió 43 ezer hektár), azonban a 6,3 millió tonna betakarított termés a 2020. évitől 25, az előző öt év átlagától közel 22 százalékkal elmaradt. Ez annak a következménye, hogy 2021-ben a termésátlag 6,0 tonna volt hektáronként, ami 2020-hoz viszonyítva 30, 2016–2020 átlagánál pedig 26 százalékkal alacsonyabb. A júliusi, közel kéthetes hőhullám és az augusztus–szeptemberi csapadékmentes időszak következtében a 2018 és 2020 közötti, hektáronkénti 8 tonna feletti kukoricahozamtól a 2021-es jelentősen elmaradt.

2021 első 11 hónapjában 24 százalékkal kevesebb kukoricát vásároltak fel a termelőktől, mint 2020 hasonló időszakában, kilogrammonként 71 forintos átlagáron, ami egy év alatt 45 százalékos emelkedést jelent.

2010 óta a búza termésátlaga szinte folyamatosan nőtt, a kukorica hektáronkénti hozama viszont az időszak folyamán jelentősebben ingadozott, összefüggésben a vegetációs időszak időjárási viszonyaival. Az aszályos években – 2012-ben, 2015-ben, 2017-ben és 2021-ben – a kukorica termésátlaga visszaesett, és nem, vagy csak kevésbé tért el a búzáétól.

Nőtt a napraforgó, csökkent a repce betakarított területe

2021-ben ismét nőtt a napraforgó betakarított területe Magyarországon, a növekedés az elmúlt tíz év alatt 30 százalékos volt. Az elmúlt évben 653 ezer hektárnyi területről 3,7 százalékkal több, közel 1,8 millió tonna napraforgót takarítottak be, 2020-hoz képest némileg alacsonyabb, hektáronkénti 2,7 tonnás hozam mellett. Hazánk napraforgó-termesztésével továbbra is az Európai Unió élvonalában van. A felvásárlási ár – összhangban a nemzetközi trendekkel – a nagyobb termés ellenére emelkedett, és az előző évinél 45 százalékkal magasabb, 176 forint volt kilogrammonként.

A repce területének 2013 óta tartó növekedése az elmúlt évben megállt, a 2021. évi területnagyság megegyezik a 2016. évivel, 256 ezer hektár volt. A csökkenő területről 18 százalékkal kevesebb, 722 ezer tonna termést takarítottak be. A hektáronkénti 2,8 tonnás termésátlag az előző évivel azonos, viszont 2016–2020 átlagánál 9,3 százalékkal kevesebb.

A repce felvásárlási ára 2021. január–novemberben átlagosan 174 forint/kilogramm volt, 39 százalékkal magasabb, mint 2020 azonos időszakában.

A napraforgó és a repce termésátlaga 2010 óta összességében számottevően emelkedett, ugyanakkor az elmúlt két évben mindkettő hektáronkénti hozama 3 tonna alatt maradt.

2010-hez képest a négy legnagyobb termelési értékkel rendelkező szántóföldi növény területe a napraforgó kivételével csökkent.

Kisebb területen kevesebb cukorrépa termett

2021-ben folytatódott a cukorrépa betakarított területének évek óta tartó csökkenése. A 12 ezer hektáros terület az előző évinél 5,7, a megelőző öt év átlagához képest közel 21 százalékkal kisebb. A területcsökkenés mellett a rendkívül aszályos időjárás is oka volt annak, hogy a gazdák az előző évinél 17 százalékkal kevesebb, mindössze 645 ezer tonnát takarítottak be. A cukorrépa termésátlaga 53 tonna volt hektáronként, az előző évinél 12 százalékkal alacsonyabb.

Az előző évinél jobb, de így is közepes volt a termés a gyümölcsösökben

Az előzetes adatok alapján a zöldségfélék közül a két legnagyobb területtel rendelkező csemegekukorica és zöldborsó terméseredményeit is negatívan befolyásolta a vetés után beköszöntő hideg időjárás, majd az azt követő forróság. Csemegekukoricából az előző évivel közel azonos, 38 ezer hektáron 9,1 százalékkal kevesebb, 465 ezer tonna lett a termésmennyiség. A zöldborsó betakarított területe 7,4 százalékkal növekedett, ugyanakkor a hőség miatt gyorsan öregedő állományból csak a 2020. évivel megegyező, 90 ezer tonna termést tudtak betakarítani. Csökkent a paradicsom és a zöldpaprika termésmennyisége is: előbbi 143 ezer, utóbbi 82 ezer tonna volt.

A gyümölcstermesztők a gyenge 2020. évinél eredményesebb esztendőt zárhattak 2021-ben. Elsősorban az alma és a szilva termésmennyisége növekedett. Almából 511 ezer tonnát szüreteltek, 28 százalékkal többet, mint 2020-ban.

A barackosok közül a 2021. évi tavaszi fagyok a kajszit kevésbé érintették, mint az őszibarackot. Kajsziból az előző évinél 19 százalékkal többet, közel 13 ezer tonnát, őszbarackból 11 százalékkal kevesebbet, nem egészen 11 ezer tonnát takarítottak be. A két gyümölcs termését már két egymást követő évben vetette vissza a kedvezőtlen tavaszi időjárás. A hazai szilvatermés az előző évi, rendkívül kis mennyiségnél 41 százalékkal több, 38 ezer tonna volt.

A III. negyedévben 16 százalékkal nőttek a mezőgazdasági termelői árak

2021-et erőteljesen meghatározta a termeléshez szükséges inputok drágulása. Az elmúlt években – 2018-at leszámítva – a mezőgazdasági termelői árak nagyobb mértékben nőttek, mint a termeléshez szükséges ráfordítások ára, ezáltal a termelőknek az árviszonyok alakulásával összefüggő jövedelmi helyzete javult.

A mezőgazdasági termeléshez szükséges, folyó termelő felhasználásra szánt termékek ára jobban emelkedett, mint a beruházási ráfordításoké. A növénytermesztés szempontjából fontos inputok közül a legnagyobb mértékben a műtrágyaárak nőttek: 2021 I–III. negyedévében 25 százalékkal voltak magasabbak, mint az előző év azonos időszakában. Emellett az energiaárak és az épületfenntartási költségek 12, a takarmányárak 25 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.

A fontosabb műtrágyák közül az ammónium-nitrát és a karbamid átlagára 2021. I. félévben jelentősen nőtt. A III. negyedévében pedig minden fontosabb műtrágya átlagára megugrott, a karbamidé a többi műtrágyáénál jelentősebb mértékben. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS