Többet költött hirdetésekre a Miniszterelnökség, mint a Lidl, az Aldi, a Telekom és a Vodafone összesen

Többet költött hirdetésekre a Miniszterelnökség, mint a Lidl, az Aldi, a Telekom és a Vodafone összesen
2021. 12. 01., 14:24

A járvány következtében átalakultak a tartalomfogyasztási szokások, és régiós szinten 1,2 milliárd euróval estek a reklámköltések 2020-ban, a magyar állam azonban 21 százalékkal többet fordított hirdetésekre az egy évvel korábbihoz képest, ennek jelentős részét a vírussal kapcsolatos információátadásra.

A pandémia évében azonban 3,8 százalékkal csökkent a teljes magyar médiapiac, áll a kelet-és közép-európai reklámpiacok teljesítményét, trendjeit bemutató, hiánypótló kiadvány, a CANnual Report 2021-es kötetében, amelyet novemberben mutatott be a 15 ország független reklámügynökségeiből – köztük a hazánkat képviselő Café Communications – álló hálózat, a weCAN.

A kiadvány a régió reklámpiacainak elmúlt éves teljesítményét mutatja be, melyből kiderül, hogy a hirdetők régió szerte hasonlóan reagáltak a korlátozások első bevezetésekor. A kezdeti sokk várakozásra késztetett sokakat, lemondtak, de leginkább átütemeztek sok kampányt, ahol lehetett, ott pedig digitális platformokra csatornázták át a hirdetési büdzséket. Emellett a hirdetők gyorsan váltottak a tartalom terén is, az általánosabb márkaüzenetek mellett nagyobb hangsúlyt fektettek a járvánnyal kapcsolatos üzenetekre. Részben ezek miatt is a magyar piac a teljes régió 8 százalékos visszaesésénél kisebb mértékben, mindössze 3,8 százalékkal csökkent 2020-ban.

A hazai piacon az egyes szegmensek különböző mértékben szenvedték meg a korlátozásokat: a tévés költések 2020-ban 9 százalékot csökkentek az előző évihez képest, online viszont 7 százalékkal többet költöttek a hirdetők. A járvány nagy vesztesei a közterületi és a rádiós reklámok, a print költések pedig évek óta folyamatosan csökkennek, így mindhárom szegmens mínusz 17 százalékkal zárta 2020-at.

A pandémia jelentősen átalakította a tartalomfogyasztási szokásokat is, egyértelműen a digitális tartalmak fogyasztása nőtt, bár az első hónapokban kiemelkedően, napi 60 percnél többel nőtt a 4-12 évesek tévénézésre fordított ideje, és összességében a teljes lakosság 6 százalékkal többet nézett tévét, ez pedig segítette kiszolgálni a tévékampányokat, ahol évek óta teljesítési problémákat lehetett tapasztalni. A lezárások első hónapjaiban az online hírfogyasztás 27 százalékkal nőtt és ugyanígy berobbant a videós tartalomfogyasztás is, 2021 tavaszára azonban ezek visszaálltak a járvány előtti szintre.

A riport az állami költéseket, és ezen belül a pandémával kapcsolatos (védekezéssel és állami intézkedésekkel kapcsolatos, összefogásra ösztönző stb.) hirdetéseket  is vizsgálta a régióban. Magyarországon évek óta folyamatosan növekszik az állam által hirdetésre fordított pénz összege, 2020-ban ez elérte a 79 millió eurót, ami 21 százalékos növekedés a 2019-es költéshez képest.

Az ország legnagyobb hirdetője a Miniszterelnökség, amely többet költött hirdetésekre tavaly, mint a Lidl, Telekom, Sanofi-Aventis, Vodafone, GlaxoSmithKlein és az Aldi összesen, akik a 10 legnagyobb hirdető listájának kereskedelmi szereplői.

A top10-es lista első felében szerepel még három állami cég, a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Turisztikai Ügynökség és az MVM Zrt.

Az állami pandémiás költéseket bemutató, hat országot összehasonlító grafikonból látszik, hogy Magyarország a lakosságarányos hirdetési költésben és a teljes állami büdzséből erre fordított összeg arányában is vezet. A teljes állami költés több mint 78 százalékát fordította a kormány a koronavírussal kapcsolatos hirdetésekre 2020-ban, ha pedig régiós szinten nézzük, mindössze Romániában szántak ekkora részét a büzsdéből pandémiás tartalmakra. A régiós átlagot Szerbia, Lengyelország és Oroszország jelenti, 50 százalék körüli aránnyal, a legkevesebbet pedig Szlovéniában költöttek koronavírussal kapcsolatos kommunikációra, ami mindössze egy tévékampányt rendeltek a teljes állami költés kevesebb mint 1 százalékáért.

A riportból kiderül, hogy régiós szinten egy közel fél évtizedes, stabilan növekvő tendenciát tört meg a pandémia: a 2014-es orosz-ukrán konfliktus után a teljes régiós költés visszaesett 5 százalékkal, de azóta évente átlagosan 10 százalék feletti növekedést mutatott fel a régiós piac, amit 2020-ra 8 százalékos visszaesés követett. Ez 1,2 milliárd eurós kiesést jelent, viszont így is volt egyetlen szegmens, ami növekedni tudott: a digitális piac 100 millió euróval bővült a járvány alatt.

Ezt az időszakot is jellemzően azok a közép-kelet-európai országok vészelték át kisebb veszteséggel, ahol erős a digitális piac, ilyenek a Visegrádi országok, valamint Ukrajna és Oroszország. Ez utóbbi két ország adja teljes régiós költés felét, az ukrán piac évek óta dinamikusan nő a digitális szegmens miatt, az orosz piacon tapasztalható 16 százalékos csökkenés pedig euróban számolva ilyen magas a rubel árfolyamzuhanása miatt, a nemzeti valutában mérve ez mindössze 4 százalékos.

A piaci szakértők úgy számolnak, hogy a korábbi világgazdasági válság utáni felépüléshez képest a mostani talpraállás még gyorsabb lesz a reklámpiacokon. A jelenlegi stagnálás, kisebb csökkenés után már akár 2021-ben utolérhetik a járvány előtti szintet a költések, a régió több országában akár 10-15 százalékos bővülési ütemmel.

A teljes jelentés letölthető a www.wecan.net oldalról.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS