Több mint 30 millió forintba kerül egy átlagos Fejér vármegyei otthon

Több mint 30 millió forintba kerül egy átlagos Fejér vármegyei otthon
2023. 02. 08., 11:17

A kedvező fenntartási költségek miatt megemelkedett a rezsivédett házgyári lakások iránti kereslet tavaly Fejér vármegyében is, azonban az adásvételek 70 százalékban továbbra is családiházra szerződnek az ügyfelek a Duna House adatai szerint. Aki használt helyett újépítésű otthont választott, a megfizethetőség miatt a szobák számában kötött kompromisszumot. A vármegye legnépszerűbb területe a vármegyeszékhely és a környéke, a tranzakciók több mint harmada zárult 2022-ben ezen a területen a Duna House adatai alapján.

„Korrigáltak az ingatlanárak megyei szinten a tavalyi év végére Fejér vármegyében, ahol a 2022-es értékesítési adatok alapján 2021-hez képest mindössze minimális, 2 százalékpontos áremelkedést tapasztaltak értékesítőink. Az itt letelepedők átlagosan 95 négyzetméteres ingatlanokat vásároltak, amelyért 31 millió feletti átlagos árat fizettek” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A KSH adatai szerint 2021-ben Fejér vármegye székhelye, Székesfehérvár lett az egyik legdrágább a megyeszékhelyek között, a 2022 III. negyedéves lakáspiaci jelentés szerint azonban visszacsúszott a negyedik helyre a vármegyeszékhelyek között a használt ingatlanok árának rangsorában. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint több nagyvárosban megfigyelhető, hogy az új lakások ára nem tartott lépést a lakásépítési költségek emelkedésével.

„A fajlagos újlakásár Székesfehérváron mindössze 5 százalékkal emelkedett, ennek ellenére az, aki ezt az ingatlantípust választotta 2021-hez képest mégis átlagosan 23 négyzetméterrel kisebb otthonra szerződött. A lakásméret csökkentésével kötöttek kompromisszumot az ügyfelek, de az újépítésű ingatlanra fordított átlagos összeg így is meghaladta a 47 millió forintot 2022-ben a vármegyében” – tette hozzá a szakértő.

A panellakások alacsony fenntartásuk miatt újra reneszánszukat élik a vidéki ingatlanpiacon is, 2021-hez képest 5 százalékponttal emelkedett a népszerűségük a vármegyében, annak ellenére, hogy az átlagos négyzetméterárak tekintetében 41százalék-os áremelkedés volt tapasztalható, ami a különböző ingatlantípusok közül a legjelentősebb növekedésnek számított egy év alatt. A 2022-es adatok alapján a Fejér vármegyei átlagot nézve, 484 ezer forint/m2 árral kell kalkulálnia annak, aki a rezsivédett panelek közül választana.

A vármegye székhelyén (a fotón) 2022-ben az átlagos négyzetméterár ennél az ingatlantípusnál 569 ezer forint volt, a második legdrágább település a házgyári lakások árait vizsgálva Bicske, ezután pedig Dunaújváros következett, ahol átlagosan négyzetméterenként 366 ezer forintért lehetett panellakást kapni.

Az ingatlanközvetítő régiós értékesítési adatai alapján a tranzakciók 70 százalékát a házak tették ki 2022-ben. Átlagos négyzetméteráruk 285 ezer forintra mérséklődött tavaly év végére, ami mindössze 2 százalékpontos emelkedést jelent 2021-hez képest. Más vármegyei trendekkel ellentétben a vásárlók az előző évhez képest átlagosan 10 négyzetméterrel nagyobb házakra szerződtek, így a családiházba költözők átlagosan 30,4 millió forintért, megközelítőleg 110 négyzetméteres ingatlanokba költöztek.

„Tavaly az adásvételek több mint harmadát Székesfehérváron és az agglomerációs településeken kötötték, de a szinte már fővárosi elővárosnak számító velencei-tavi települések népszerűsége és a szintén Budapest közeli Bicske jelentősége is erős. Az idén is elérhető támogatások, a csok, a Babaváró, valamint a 62 vármegyei településen elérhető falusi csok továbbra is jelentős segítséget nyújtanak az otthonteremtők számára” – közölte Benedikt Károly.

(Fotó: Bácskai Gergely)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 11. 06., 09:45
Átfogó, hosszú távú kereskedelmi stratégia készül, a kormányzat csökkentené a piactorzító intézkedéseket, köztük kivezetné az árrésstopot, és 3 milliárd forintot fordít a vidéki kisüzletek fejlesztésére – többek között ezek hangzottak el a 2026-os Európai Kereskedelem Napján, 2026. november 5-én. A VOSZ által szervezett rendezvénynek az Országház adott otthont.
2026-11-05 15:05:00
A globális minimumadó szabályai alá tartozó multinacionális vállalatcsoportok magyar csoporttagjainak 2026. november 20-ig kell benyújtaniuk a 2025. üzleti évre vonatkozó elismert belföldi kiegészítőadó-előleg bevallást, ha naptári éves üzleti évet követnek.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Lassan búcsút veszünk az árrésstoptól, amely masszív veszteségbe tolt egész kereskedelmi ágazatokat és termékpályákat, ezért cserébe pedig éppen arra a célra volt alkalmatlan, amire elvileg bevezették. Dr. Csorbai Hajnalka, az árrésstoppal kapcsolatban kritikus szakmai közleményeket is kiadó Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke hangsúlyozta: a kis üzletek - bár nem voltak közvetlenül érintettek - nagy számban zártak be, miközben a korlátozásra kényszerített áruházláncok úgy-ahogy átvészelték ezt az időszakot. A JVSZ vezetője a BizniszPlusznak levezette, mit művelt a hazai gazdasággal a piactorzító beavatkozás, mit vár a szakma attól, hogy eltűnik a termékláncra nehezedő nyomás, illetve milyen utat igényel az áhított euróbevezetés.
2026. 10. 17., 23:00
epizód: 2026 / 20   |   hossz: 26:36
A nemzetközi vámháború következtében visszaesett az e-kereskedelem Kínából származó áruforgalma, de a vásárlók és az igényeik nem tűntek el, csak a kereslet terelődött át más platformokra. A jelenség végre kiugrási lehetőség lenne a hazai kereskedőknek a távol-keleti webshopokkal szemben, de a növekedés egyelőre nem itthon, hanem a régióban érzékelhető, mondja a PwC Magyarország szakértője. Cserjés-Kopándi Ildikó a szervezet felmérése alapján azt látja, téves az az elképzelés, hogy az ár kizárólagos fontosságú a magyar vevőknek, és elárulta, milyen előnyök vannak még, amelyek segíthetnek a hazai közönség átcsábításában.
2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS