Több mint 30 millió forintba kerül egy átlagos Fejér vármegyei otthon

Több mint 30 millió forintba kerül egy átlagos Fejér vármegyei otthon
2023. 02. 08., 11:17

A kedvező fenntartási költségek miatt megemelkedett a rezsivédett házgyári lakások iránti kereslet tavaly Fejér vármegyében is, azonban az adásvételek 70 százalékban továbbra is családiházra szerződnek az ügyfelek a Duna House adatai szerint. Aki használt helyett újépítésű otthont választott, a megfizethetőség miatt a szobák számában kötött kompromisszumot. A vármegye legnépszerűbb területe a vármegyeszékhely és a környéke, a tranzakciók több mint harmada zárult 2022-ben ezen a területen a Duna House adatai alapján.

„Korrigáltak az ingatlanárak megyei szinten a tavalyi év végére Fejér vármegyében, ahol a 2022-es értékesítési adatok alapján 2021-hez képest mindössze minimális, 2 százalékpontos áremelkedést tapasztaltak értékesítőink. Az itt letelepedők átlagosan 95 négyzetméteres ingatlanokat vásároltak, amelyért 31 millió feletti átlagos árat fizettek” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

A KSH adatai szerint 2021-ben Fejér vármegye székhelye, Székesfehérvár lett az egyik legdrágább a megyeszékhelyek között, a 2022 III. negyedéves lakáspiaci jelentés szerint azonban visszacsúszott a negyedik helyre a vármegyeszékhelyek között a használt ingatlanok árának rangsorában. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint több nagyvárosban megfigyelhető, hogy az új lakások ára nem tartott lépést a lakásépítési költségek emelkedésével.

„A fajlagos újlakásár Székesfehérváron mindössze 5 százalékkal emelkedett, ennek ellenére az, aki ezt az ingatlantípust választotta 2021-hez képest mégis átlagosan 23 négyzetméterrel kisebb otthonra szerződött. A lakásméret csökkentésével kötöttek kompromisszumot az ügyfelek, de az újépítésű ingatlanra fordított átlagos összeg így is meghaladta a 47 millió forintot 2022-ben a vármegyében” – tette hozzá a szakértő.

A panellakások alacsony fenntartásuk miatt újra reneszánszukat élik a vidéki ingatlanpiacon is, 2021-hez képest 5 százalékponttal emelkedett a népszerűségük a vármegyében, annak ellenére, hogy az átlagos négyzetméterárak tekintetében 41százalék-os áremelkedés volt tapasztalható, ami a különböző ingatlantípusok közül a legjelentősebb növekedésnek számított egy év alatt. A 2022-es adatok alapján a Fejér vármegyei átlagot nézve, 484 ezer forint/m2 árral kell kalkulálnia annak, aki a rezsivédett panelek közül választana.

A vármegye székhelyén (a fotón) 2022-ben az átlagos négyzetméterár ennél az ingatlantípusnál 569 ezer forint volt, a második legdrágább település a házgyári lakások árait vizsgálva Bicske, ezután pedig Dunaújváros következett, ahol átlagosan négyzetméterenként 366 ezer forintért lehetett panellakást kapni.

Az ingatlanközvetítő régiós értékesítési adatai alapján a tranzakciók 70 százalékát a házak tették ki 2022-ben. Átlagos négyzetméteráruk 285 ezer forintra mérséklődött tavaly év végére, ami mindössze 2 százalékpontos emelkedést jelent 2021-hez képest. Más vármegyei trendekkel ellentétben a vásárlók az előző évhez képest átlagosan 10 négyzetméterrel nagyobb házakra szerződtek, így a családiházba költözők átlagosan 30,4 millió forintért, megközelítőleg 110 négyzetméteres ingatlanokba költöztek.

„Tavaly az adásvételek több mint harmadát Székesfehérváron és az agglomerációs településeken kötötték, de a szinte már fővárosi elővárosnak számító velencei-tavi települések népszerűsége és a szintén Budapest közeli Bicske jelentősége is erős. Az idén is elérhető támogatások, a csok, a Babaváró, valamint a 62 vármegyei településen elérhető falusi csok továbbra is jelentős segítséget nyújtanak az otthonteremtők számára”közölte Benedikt Károly.

(Fotó: Bácskai Gergely)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 21., 14:15
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét.
2025-03-21 17:10:00
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál. A munkavállalók kétharmada azt tervezi, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált, noha 62 százalékuk úgy érzi, hogy tavalyhoz képest beszűkültek az elhelyezkedési lehetőségei – derült ki a Trenkwalder március elején végzett munkaerőpiaci kutatásából.
2025-03-20 15:20:00
Meghaladta a 10 milliárd forintot a sikeresen pályázók számára átutalt támogatások összege a gazdasági társaságok járműflottáinak zöldítését ösztönző kiíráson. Több mint 2300 cég kapott eddig átlagosan 3,8 millió forintot mintegy 2600 tisztán elektromos személyautó, kisteherautó vagy kisbusz megvásárlásához – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS