Tíz százalék alatti az áremelkedés a használt ingatlanok piacán a fővárosban

2024. 01. 24., 22:10

Lassult a fővárosi ingatlanpiacon a drágulás üteme, az előző évben mindhárom szegmensben tíz százalék alatti áremelkedést mért az Otthon Centrum (OC), ami trendfordulót jelez. Kosztolánczy György vezérigazgató szerint idén is egyszámjegyű áremelkedés várható.

A használt téglalakások átlagos budapesti négyzetméterára meghaladta az 1 millió forintot (1,007 millió forint), míg a panellakások átlag értéke 743 ezer, a használt házaké 677 ezer forint volt tavaly, derült ki az Otthon Centrum éves összegzéséből. „Ezek a fajlagos négyzetméterárak mindhárom szegmensben magasabbak a 2022-es évinél” – mondta el Kosztolánczy György. Az Otthon Centrum vezérigazgatója egyúttal kiemelte, a növekedés mértéke mindegyik ingatlantípus esetében egy számjegyű volt. Tavaly a legnagyobb mértékben a használt téglalakások négyzetméterára emelkedett (9,2 százalékkal), míg a használt házak drágulása ettől elmaradt (4,9 százalék), és a panellakások fajlagos ára nőtt a legkevésbé (3,9 százalék).

A budapesti téglalakások négyzetméterára 663 ezer és 1 319 ezer forint között mozgott kerületenként. A legdrágább az V. kerület (1,32 millió), amelyet két budai kerület, az I. (1,24 millió) és a II. (1,23 millió) követ. A XXII. kerület kivételével a budai kerületek többsége meghaladta a milliós négyzetméterárat, míg a belvárosból ugyanez a VI., IX. és XIII. kerületekről mondható el. A két városrészből csak a XXII. kerület (819 ezer) és a VIII. kerület (773 ezer forintos) átlag értéke nem érte el a térség kerületeinek átlagárát. A külső pesti kerületek közül a XIV. kerületre jellemző a legmagasabb fajlagos átlagár (908 ezer forinttal), és ettől nem sokkal marad el IV. kerület. A külső kerületek többsége ennél alacsonyabb (700-850 ezer forint közötti) ártartományban mozgott. A legolcsóbb átlagár a XXI. kerületet jellemezte tavaly (662 ezer forint).

„A fajlagos árak 9,2 százalékkal haladják meg a 2022-es árszintet” – összegezte az adatokat a vezérigazgató, aki elmondta: a nagyobb és népszerűbb kerületekben 10 százalék alatt maradt a drágulás mértéke. A III. kerületben 3,6 százalékkal, a XI. kerületben 6,5, míg a pesti oldalon népszerű XIII. kerületben 2,8, a XIV. kerületben 7,8 százalékkal nőttek az átlagos négyzetméterárak. Két számjegyű árváltozást csak az alacsonyabb bázisértékű kerületek mutattak, ilyen a IX. és X. kerület, ahol 18 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak. Az árrekorder a XX. kerület, itt ugyan kiugróan magas, 25 százalékos növekedést tapasztalat az OC, de ebben a kerületben az összetételhatás némiképp torzította az adatokat. Minimális árcsökkenés csak a XV. és XVII. kerületekben volt kimutatható.

A panellakások 742 ezer forintos, fajlagos átlagára 628-992 ezer forint között váltakozott kerületenként. A legmagasabb, vagyis 992 ezer forintos átlagár a II. kerületi csúsztatott zsalus lakásokra jellemző. A nagyblokkos panellakásokért a XI. kerületben kell a legtöbbet fizetni, 865 ezer forintot. A pesti oldalon a XIII. kerület a legdrágább, 846 ezer forinttal. A VIII. kerületben 794 ezer, a XIV. kerületben 766, a III. kerületben 762 ezer forint a négyzetméterár átlag értéke. A külső pesti kerület többségében 700 ezer forintos négyzetméteráron cseréltek tulajdonost a lakások. Ettől a dél-pesti térség maradt el, ahol a XX. és XXI. kerületben 628 ezer forint az átlagár.

A panellakások négyzetméterára tavaly 3,9 százalékkal volt magasabb az ezt megelőző évinél. A legtöbb kerületben 4 százalék körüli áremelkedés volt irányadó: a népszerű III. kerületben 4,6, a XIII. kerületben 4,1, a IV. kerületben 3,4 százalékkal drágultak a lakások. Ennél jelentősebb drágulást könyvelhetett el a VIII. kerület a maga 15 százalékos áremelkedésével, ugyanakkor a legdrágább XI. kerületben már nem nőttek a négyzetméterárak.

A használt házak fajlagos ára 450–1050 ezer forint között váltakozott kerületenként, a budai és pesti kerületek között ezúttal is komoly különbség mutatkozott. Amíg ugyanis a budai kerületekben megközelítette a milliós négyzetméterárat a fajlagos árszint (957 ezer forint), addig a pesti oldalon ennél jóval szerényebb volt az átlagár (566 ezer forint). A legdrágább a XII. kerület 1,05 milliós négyzetméterárral, de a III. és XI. kerület is meghaladta a milliós fajlagos átlagot, míg a II. kerület – 937 ezer forinttal – úgyszintén közel volt a lélektani határhoz. A hagyományosan olcsóbb XXII. kerületben 829 ezer forintos átlag érték jellemző. A pesti oldalon a XVI. kerület a legdrágább, 803 ezer forinttal, míg a XIV. kerület 777 ezer forinttal a második legdrágább. A külső pesti kerületek többségében azonban 500 ezer forint körüli átlagár jellemző, a dél-pesti térség kerületeiben (XX. és XXI.) 450 ezer forint a négyzetméterár átlagértéke.

A használt házak négyzetméterára 4,9 százalékkal emelkedett 2023-ban. Az ár azonban szélsőséges sávban, kerületenként jelentős, akár -20 és +40 százalék között is változott, ami ugyancsak az összetételhatásnak tudható be. A felújításra szoruló házakért jellemzően kevesebbet kértek, míg a jó állapotú ingatlanok az átlagárnál többe kerültek a budai és pesti oldalon egyaránt.

Kosztolánczy György szerint idén a tavalyi évhez hasonló árváltozás valószínűsíthető a piacon: „Mindhárom használt szegmensben egy számjegyű áremelkedéssel kalkulálunk; ennél nagyobb drágulás csak a teljesen felújított, jó elhelyezkedésű ingatlanok esetében várható” – mondta az OC vezérigazgatója.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-24 16:10:00
Átadták a CallComm Zrt. új irodáját Nyíregyházán, amelyet a vállalat a Nyíregyházi Egyetem épületében alakított ki. A 2,7 millió euró összértékű beruházással a cég 100 új munkahelyet teremtett és 150 munkavállaló részére indította el szakmai és idegen nyelvi képzési programját.
2024-05-24 14:30:47
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS